Állatkodjunk Gerry barátunkkal

Szerző: Gerald Durrell

Cím: Istenek kertje

Eredeti cím: The Garden of the Gods

Fordította: Osztovits Levente

Kiadó: Európa

Kiadás éve: 1986

262 oldal

Fülszöveg:

Korfu szigete kimeríthetetlen tárháza Gerald Durrell élményeinek. A Családom és egyéb állatfajták, a Madarak, vadak, rokonok és A halak jelleme után is friss, eleven történeteket élvezhet az olvasó az Istenek kertjében, vagyis a korfui élményanyag újabb enciklopédiájában – temérdek emberi csudabogár és kedvesnél kedvesebb állat szíves segítségével. Mama és gyermekei a zsémbes Larry, a harcias Leslie, a szerelmetes Margo és nem utolsósorban minden ember és állat igaz jó barátja, Gerry – egyik bájos bonyodalomból a másikba eveznek a kék tengeren, botladoznak a dús flórájú-faunájú szigeten, a csillogó-villogó görög ég alatt. A kötetet ezúttal is a durrelli világ ihletett illusztrátorának, Réber Lászlónak rajzai díszítik.

Szerző: Gerald Durrell

Cím: Madarak, vadak, rokonok

Eredeti cím: Birds, beasts and Relatives

Fordította: Révbíró Tamás

Kiadó: Európa

Kiadás éve: 1996

290 oldal

Fülszöveg:

Gerald Durrell, a Családom és egyéb állatfajták világhírű szerzője, a Madarak, vadak, rokonok lapjain a kedvesen bolondos család – a gondos és gondterhelt mama, az örökké elégedetlen Larry (nem is beszélve hóbortos barátainak kimeríthetetlen köréről), a fegyverek szakértője: Leslie, és a szerelmetes természetű Margo, végül pedig, de nem utoljára, minden rendű és rangú állatnak fáradhatatlan pártfogója: maga Gerry – korfui kalandjainak újabb csokrát nyújtja át, a napsütötte görög sziget dús díszletei között, idilli békében, távol a világ zajától.

A könyvekről:

Az utóbbi napjaim - illetve inkább heteim - Durrell társaságában teltek... Nagyon jól szórakoztam vele, és sok új dolgokat tanultam tőle az állatokról, amiket én is szeretek. Nem gondoltam, hogy lehet valaki ennyire fanatikus, mint Gerald... 

A két könyvről együtt írnék, hiszen erősen összefügg a történet. 

A Moly egyik eseményén (aminek új elnevezése: kihívás) való részvételem során ismerkedtem meg Durrellel. A polcomon itt állt már két kötete, de eddig csak annyi közöm volt hozzá, hogy tetszett a borítójuk, és úgy gondoltam, talán majd egyszer elolvastam. Most azonban itt volt az alkalom. A Madarak, vadak, rokonok című könyvvel kezdtem. Ez egy trilógia második része, de önálló kötetként is igazán élvezhető. Az első rész egyébként a Családom és egyéb állatfajták, ha jól értesült vagyok. A könyvek Gerald élményeit tartalmazzák, amikre gyerekkorából emlékszik, Korfu szigetéről. 

Ez a család hihetetlen! Ezt már az első oldalakon is tapasztaltam. Valahogy olyan érzésem volt, mintha a Mézga családot nézném a tv-ben. 

A könyv tartalmáról nem szeretnék írni, hátha valaki idetéved, aki még nem olvasta, de szeretné. A családról: anya, és négy gyerek. Gerald a legkisebbik, van egy nővére, Margo és két bátyja, Larry és Leslie. Geraldot Mézga Aladárként képzeltem el, Margot Krisztaként, az anyát is, mint Mézgáék anyukáját. A szereplők nagyon szerethetők, akármilyenek is. 

Hihetetlen, ahogy Gerry a családját bosszantja az állatok gyűjtésével. Teknőst boncolni a verandán? Ez nem mindennapi... 

A Madarak, vadak, rokonok c. könyv olvasásakor valahogy olyan érzésem volt mindig, hogy ez a Gerry gyerek nem normális... 

Aztán az Istenek kertjét kezembe véve rájöttem, hogy a szereplők közül senki sem az, és pont ez a jó bennük. Nincs a könyvben gazdag, csodaszép amerikai nő, senki sem tökéletes, mégis mindenki az ember szívéhez nő. Margo, akit mindig a testalkata miatt piszkálnak, a két idősebb fiútestvér, akik mindig idegesítő vendégeket hoznak a házba, de főleg Gerry: kullancsokat gyűjt befőttes üvegbe, csípős skorpiók után vadászik, és pókokat elemez... 

Ha valaki szereti az állatokat, elengedhetetlen Durrell könyve, legalább 1 db! Én nagyon élveztem, és tetszett, hogy új dolgokat tanulhattam meg belőle az állatokról. Olyan ismeretek lelhetőek fel benne, amik a biológia könyvekben nem biztos. Olvashatunk csikóhalakról, rákokról, békákról, boncolhatunk Gerryvel teknőst, és még annyi élmény vár ránk az Ő társaságában, amit kár lenne kihagyni... 

Az Istenek kertje c. könyvben felbukkan valaki, akinek neve: MEGALOTOPOLOPOPOULOSZ. Ahányszor ezen név olvasásához értem, erős késztetést éreztem, hogy hangosan mondogassam azt kísérletezve, vajon milyen gyorsan sikerül hibátlanul kimondanom. Kicsit a Durrell családba valónak éreztem magam ilyenkor... :) 

Tipikus ifjúsági regény, nem csak fiataloknak, mindenki számára nagyon élvezhető. Egy alkalommal meglepődtem, amikor a "kurva" szót találtam leírva a könyvben, de "mama" rögtön rá is szólt egyik idősebb fiára, hogy nem illik káromkodni, úgyhogy többet nem fordult elő. :) 

Ebben az esetben két könyvet együtt értékelnék, Gigi mintája alapján. 

Kedvenc karakter: Gerry, Margo
Ami kifejezetten tetszett: Ahogy Gerry a családja idegeire ment.
Ami nem tetszett: Az a rész, ahol rovarokat elemez és figyel meg.

Pontozásom: 
A történet: 4/5 pontból
A karakterek: 5/5 pontból
A borító: 4/5 pontból