Tavaszra lehet virág leszek:
szelid kékszemű ibolya.
Hűs reggelen életre csókol
a felkelő Nap mosolya.
Selyem fűszálak lengnek körül,
fölöttem lepkék rajzanak:
Öreg fák lombos ágairól,
rám nevetnek a madarak.
Része leszek a kikeletnek:
tobzódom illatban, fényben -
S elfeledem majd, hogy mint ember,
mindig csak sötétben éltem.
Született 1889. február 26-án Hadadon, meghalt 1977. február 4-én Budapesten.
Ady Endre hunokanővére, Budapesten szerzett tanítónői képesítést. Férje halála után, aki az első világháborúban vesztette életét, egyedül nevelte három gyermekét. Elbeszéléskötete Sok ború - kevés derű, verseskötete Én az őszben járok címmel jelent meg.
Bali Brigitta: Vágta
Hallom a hangod a hárfa dalában
látom az arcodat oly makulátlan
megver az éjszaka csillagos átka
nem merek futni se nézni se hátra
végig a városon üldöz e két szem
gépkocsi-áradat végemet érzem
hátamon lámpasor ostora csattan
próbababák riadalma csapatban
rebben utánam és lárvatekintet
vad rohanás kusza kényszere büntet
villamosok sine lábamat éri
ordít a tétova félelem térj ki
nem menekülhetek újra lelépek
hajszol a kín csikorognak a fékek
STOP
1948. május 20-án született Budapesten. Itt szerzett jogi diplomát, később magyart és filozófiát tanult. Torontóba ment férjhez.
Berde Mária: Három a halál
Először meghal a jelen.
Fölriadsz minden éjjelen.
Úgy, mint a szélütött: sután
Tapogatsz önmagad után.
Ki eddig voltál, nem leled.
Tűnődsz: mi is történt veled?
Egy rugó benned elakadt.
Serkented, biztatod magad.
Így ráz ép kar zsibbadt tagot.
Így rázod és így hallgatod,
Ha makacs órád nem ketyeg.
Anya ráz így holt gyermeket...
Azután kivérzik a múlt:
Város, mely égett s füstbe fúlt.
...Régi utcán vidéki ház.
Előtte néhány gömbakác.
Tetőn a telehold gurul.
Egy férfi jön s elébe hull -
A világ ezüstben ragyog...
Tán hitte ő is, mit gagyog.
E képről most leperg a fény.
Vedletten néz rád: ócska rém.
Így csúfol meg rothadt falat
Pattogzó festék, vakolat...
Szón, eskün, csókon torz Halál
Szederje ül: a borzadály.
Aztán elsenyved a jövő.
Nap születik, éjszaka jő.
Lótsz-futsz. Örök tevés-vevés.
Fáradni sok. Haszon kevés.
Holnap se jobb, s hogy utolérd,
Mindig sietsz. Sosincs miért.
Vagy mégis. Egyszer egy szelíd,
Jó szándék hozzád közelít.
De félsz, hogy álarc. Nincs hited.
Mögötte a csontvázt sejdíted.
Mert három a Halál, húgom.
Te is tudod. Én is tudom.
1889. február 5-én született Kackón, 1949. február 20-án halt meg Kolozsváron. Édesapja tanár.
A nagyenyedi kollégiumban tanult, ezt követően bölcsészdoktori és tanári oklevelet szerzett a kolozsvári egyetemen.
Gergely Ágnes: Szeptember 11.
(2009)
Mindig azt hittem, súlytalan.
De súlya van, de súlya van.
Azt hitem róla, kóbor árny.
Csatorna szélén, lopva jár.
Sikátorokban, fal tövén,
hová nappal sem jut be fény.
Hasad, mint tégla közt a rés,
szétterjed, mint a falpenész,
mint gőggel átnyújtott bugyor,
mint későn észrevett tumor,
mint a lenézett, rettegett
falon tenyésző rettenet.
De nem terjed, de nem hasad,
nem lopva jár a part alatt,
hajón jön, bárkán, gondolán,
halott szerelmek homlokán,
harang kondulhat, óra üt,
a rést betölti mindenütt,
minden szünetet összezsong,
tűnődik, mint a gyertyacsonk.
Csak gomolyfelhő nő vele.
Be vagyok zárva ővele.
S akár a szenny, akár a menny,
rám borul egy posztóköpeny.
Keresztes Ágnes: November
Ébredek hajnali ködre
hideglelősen
megbújik körben a város
dereng esőben
álmodtam szomorúságot
azzal vesződtem
most könnyű újra a szívem
várlak esőben
ráérek álmélkodásra
csodalesőben:
tengerre nyílik az ablak
lassú esőben
hull november hajaszála
vizesen őszen
állok magam magasában
várlak esőben
1937. január 24-én született Budapesten. Tanulmányait szülővárosában végezte, kezdetben titkárnőként, majd újságíróként dolgozott. Verseskötetei: Halálod ellen, Inga.
Majthényi Flóra: Emlék itten minden fűszál...
Emlék itten minden fűszál,
Emlék itten minden kő;
Csak a múltakon merengek,
... Mert itt nincsen már jövő.
Nincs jövő, mely szebb lehetne,
Mint a múltnak képe volt;
Kedves énnekem az emlék,
Habár elmúlt, habár holt.
Sőt, a jelent is csak halkan,
Észrevétlen engedem
Átvonulni, mint az árnyat,
E nekem szent helyeken,
Hogy röptével el ne fújja
A varázsló álmokat,
Mint madárszárny, a homokról
A kedves, szent nyomokat.
S magam is oly csendes vagyok,
Le-lezárom szememet,
Hogy a fátylon át ne lássak,
Mely beborít engemet.
Mert jól tudom azt, hogy szívem
Megfájulna végtelen,
ha látnám, hogy min merengek,
Már csak múlt, - s nem lesz jelen!
1857
Szendrey Júlia: Sötét óra
Naponként árvább egy reménnyel,
S egy csalódással gazdagabb,
Szívünkből ekként fogy az élet,
Cseppenként így fogy, így apad.
S így lesz kietlen pusztaság, hol
Előbb virágos kert vala,
Hol úgy megdalolt, fütyürészett
Az életkedvnek madara.
S lesz temető a szív, hol nyugszik
Annyi szép és ifjú halott,
Kiket az élet csak gyilkolni,
De feledtetni nem tudott.
Holttesteinken ott élődnek
- S gyötrelminket ez növeli -
Az emlékezet telhetetlen,
Szüntelen éhes férgei.
És e keservtől, gyötrelemtől,
Mit mi életnek nevezünk,
Nincs szabadulás, nincs menekvés,
Míg a földben nem pihenünk.
Oh, örök álom, miért késel,
Mér nem fogod be szemeim?
Nem róttam még le tartozásom,
Vannak még sírni könnyeim?
1861
Takács Zsuzsa: Életrajz-vázlat
(2009)
Amikor fölébredsz az éjszaka közepén,
és nem tudsz elaludni újra, felütsz
egy százszor olvasott könyvet, ráébredsz,
hogy másként viselkednek a szereplők,
a történet másfelé tart, mint vakságodban
olvastad azelőtt. Átsiklik figyelmed
a szívtépő szerelmi búcsú leírásán,
de a szénrakományát vonszolni képtelen
gebe végigránduló bőrén táncoló ostor
sivítása füledbe költözik, feljajdulsz,
és elsírod magadat, mint a tehetetlen vének.
Mint kordéba fogott rokonod egykor,
föl-alá futkosol hosszan, mozdulatlanul.
Betűkre szögezett, tág szemed előtt
kirajzolódik a hajszálon fejed fölé
kötözött bárd ítélete: a megérdemelted,
vagy nem érdemelted meg hogy élj
kérdésére érkező megfellebbezhetetlen
válasz. Hogy egy idegen életét élted
a magadé helyett, hiába ismerted
a szárazságtól megrepedezett
(anya)nyelv kínjait, és ehhez hasonló
vádak. Mint egy újszülött, aki
csak néhány évig él majd, tanácstalan
vagy, hogy pólyáidból kikelj, és
vacogj-e a többi kitaszított között.
