Manapság nagyon kevesen olvasunk szépirodalmat, így én a szórakoztató irodalom helyett inkább emellett tartanék védőbeszédet.
Sokan ismerik Danielle Steel, Nora Roberts, Vavyan Fable, Stephen King, Paulo Coelho - és még a végtelenségig sorolhatnám a szerzőket - könyveit.
Természetesen nagyon jó, ha az ember olvas, az viszont szomorú, hogy ha kimondjuk azt a nevet: Kosztolányi, Móricz, Móra, stb., akkor sokaknak nem jut más eszükbe, mint hogy: "asszem középiskolában irodalomórán beszéltek róla, csak nem tudom, mit".
Szerencsére nekem volt néhány jó tanárom, ketten közülük különösen nagy hatással voltak rám. Az egyik egy olyan ember, akit úgy szeretek még most is, mintha a második édesanyám lenne, hiszen a világnak egy hatalmas szeletét adta nekem - ráadásul a legszebbet. Ő mutatta meg, kik a Brontë-nővérek és ő adott először Jane Austen könyvet a kezembe. Ő volt az, aki tudta, hogy mit kell elolvasnom, mi tartozik az alapműveltséghez. Ismert engem, nem tudtam rá tanárként nézni. Bíztam benne, tudta, kiről mi a véleményem, és tudta, hogy mennyire álmodozó vagyok. Egy könyv van előttem, amit tőle kaptam. Juhász Gyula: Anna örök. Egy aprócska könyv, aminek az elejébe egy idézetet írt nekem.
A másik ember pedig egyszerűen olyan lelkesedéssel beszélt Csehovról, Dosztojevszkijről, Gogolról, Mikszáthról, Mannról, Kafkáról, Hrabalról (stb...stb...nem tudnék mindenkit felsorolni), hogy szinte észrevétlenül is megszerettette velünk a könyvek világát. Szívesen keltem fel hajnalban 4 órakor, hogy az egyetlen korábbi busszal beérjek az iskolába fél 6-ra, és ott várjam a 7 órakor kezdődő 0. órát, ami igazából nem volt kötelező.
Úgy gondolom, ha azokat a könyveket nem olvastam volna el, amiket középiskolában tanácsoltak, túl sok dolog kimaradt volna az életemből. Hiszem továbbá, hogy pótolnom kell a hiányosságaimat a szépirodalom terén amellett, hogy szórakoztató irodalmat is olvasok.
De a legfontosabb, amiben biztos vagyok: a szépirodalom is lehet szórakoztató. :)
De a legfontosabb, amiben biztos vagyok: a szépirodalom is lehet szórakoztató. :)
Most olvasom Mikszáthtól A fekete várost. Szerintem szórakoztató, mert ha nem lenne az, akkor nem olvasnám. Szerintem a szépirodalom szórakoztató irodalom is egyben, de nem feltétlenül igaz ez fordítva.
VálaszTörlésSzépirodalmat olvasni tényleg nagyon jó időtöltés. Fejleszti a szókincset, tágítja az ember világképét.
VálaszTörlésViszont a Jane Austen könyveket én személy szerint a "szemét" kategóriába sorolom.
A szépirodalmi könyvek valóban jobban fejlesztik a szókincset, mint a divatkönyvek. Van, amit ezért szeretünk, van, amit azért.
VálaszTörlésA szépirodalom főleg a nyelvezete miatt érdekes. A szórakoztató irodalomnál a történetben látunk fantáziát, és az ragad magával. Természetesen a kettő nem zárja ki egymást.
Egyetértek szinte minden mondatoddal. De hogy Jane Austen miért a "szemét" kategória nálad, azt sajnos nem fejtetted ki, pedig kíváncsi lettem volna az érveidre.
Én nagyon szeretem. Persze ettől függetlenül lehetne akár "szemét" kategória, mégsem tudom odasorolni. :-)