Szerző: C.S. Lewis
Cím: A ló és kis gazdája
Eredeti cím: The Horse and His Boy
Fordította: K. Nagy Erzsébet
Kiadó: Harmat
Kiadás éve: 2015
ISBN: 978-963-288-142-3
221 oldal, 1980 Ft
Fülszöveg:
Peter király hosszú évek óta ül Cair Paravel trónján, és uralmával aranykor köszöntött a birodalomra. Narnia egén viszont sötét viharfelhők gyülekeznek: Calormen felől titkos cselszövés árnya fenyeget. A múlt elől menekülő négy kalandor - Shasta, Aravis, Bree és Hwin - váratlanul az események középpontjába csöppen, és megkezdődik a reménytelennek tűnő harc az idővel. A közdelem során egy ismeretlen útitársuk is akad:
"Ki vagy te? - kérdezte Shasta.
- Vagyok, aki vagyok - válaszolta a hang, és a föld szinte belerendült."
A történet izgalmas fordulatai közepette pedig kiderül, hogy senki sem az, akinek látszik...
C.S. Lewis a Narnia krónikáinak harmadik kötetében ismét a beszélő lovak és csodás lények világába kalauzolja olvasóit, és Narnián kívül megismerkedhetünk Calormen és Archenland országának titkaival is.
A Narniáról szóló történetek közül eddig Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrényről, a Caspian hercegről és A Hajnalvándor útjáról készült filmadaptáció.
A borítóról:
Annyira szeretem az összes Narnia-borítót, és nem is tudnám már őket máshogy elképzelni, hiszen így, színében, kinézetében meghozza a kedvet az olvasáshoz és ha csak ránézek a könyvre, máris a hangulatába ringat. Olvasás után pedig - azt hiszem - már értem is a képet.
Annyira szeretem az összes Narnia-borítót, és nem is tudnám már őket máshogy elképzelni, hiszen így, színében, kinézetében meghozza a kedvet az olvasáshoz és ha csak ránézek a könyvre, máris a hangulatába ringat. Olvasás után pedig - azt hiszem - már értem is a képet.
A könyvről:
Korábban olvastam, és írtam már az első két kötetről, A varázsló unokaöccse címűről és Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrényről. Rég szerettem volna megismerkedni a történet folytatásával, ám valamiért mindig más könyveket vettem a kezembe, ezt pedig halasztottam. Bár ne tettem volna!
Most eldöntöttem, még idén elolvasom az összes hátralévő kötetet. Ahogy az első mondatot elolvassa az ember, ismét gyereknek érzi magát, és büszkeséggel tölti el, hogy maga Lewis mesél neki.
Bevallom töredelmesen, a második kötetből készült film, amikor a moziban játszották, annyira nagy hatással volt rám, hogy olvasása után úgy gondoltam, ennél jobban egyik kötetet sem fogom szeretni. Ez a gondolatom már most megdőlni látszik, hiszen az, és A ló és kis gazdája értékben fej fej mellett haladnak nálam, pedig utóbbiból nem is készült még film.
Ez a könyv történetében hasonló, mint A hobbit (J.R.R.Tolkien), hiszen az egész tulajdonképpen egy hosszú utazás valami jó cél érdekében. Shasta és az ő különleges, beszélő lova, Bree útra kel, hogy megszabaduljanak a zsarnok embertől, akiknél szolgáltak. Tervük, hogy mielőbb Narniába érjenek és békében élhessenek, ám az útjuk során találkoznak más szökevényekkel, Aravis-szal és Hwinnel. Négyen mennek hát tovább, az utazásuk alatt rengeteg kalandba és nehézségbe ütköznek, de van egy segítőjük, aki nem fedi fel előttük a kilétét.
A kötet olvasható az előző kötetek olvasása nélkül is, hiszen új történetet ismerünk meg, ám szerencsére találkozunk az előzőben megismert és megkedvelt szereplőkkel is. Itt már a négy testvér felnőtt, ők uralkodnak Narniában, mégsem az ő történetüket meséli el ez a harmadik könyv.
Sokan úgy tartják számon Lewis sorozatát, mint egy mesét, ám én úgy gondolom, felnőtteknek is kiváló olvasmány lehet, ugyanis kortalanok. Ez egy kis mese, amiben a jó elnyeri jutalmát, a cselekmények pedig több tanulságot is rejtegetnek.
Az alap feltételezés, hogy Lewis könyvei tele vannak bibliai utalásokkal, mély mondanivalókkal. Ugyan akad, aki ezt megkérdőjelezi, azzal a ténnyel alátámasztva, hogy Lewis maga jelentette ki, a történetei és a Biblia között nincs különösebb kapcsolat, azonban sok minden nem erre enged következtetni. Hiszen Aslan, mint Isten, ott van, ahol szükség van rá, segít a bajban, mégsem fedi fel magát. Erre enged továbbá következtetni az egyik jelenet is, melyben hat nap utazás, munka után, hetedik nap végül eredményes lesz a munka, s meghozza gyümölcsét - elérkeznek oda a szereplők, ahová készültek.
Korábban olvastam, és írtam már az első két kötetről, A varázsló unokaöccse címűről és Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrényről. Rég szerettem volna megismerkedni a történet folytatásával, ám valamiért mindig más könyveket vettem a kezembe, ezt pedig halasztottam. Bár ne tettem volna!
Most eldöntöttem, még idén elolvasom az összes hátralévő kötetet. Ahogy az első mondatot elolvassa az ember, ismét gyereknek érzi magát, és büszkeséggel tölti el, hogy maga Lewis mesél neki.
Bevallom töredelmesen, a második kötetből készült film, amikor a moziban játszották, annyira nagy hatással volt rám, hogy olvasása után úgy gondoltam, ennél jobban egyik kötetet sem fogom szeretni. Ez a gondolatom már most megdőlni látszik, hiszen az, és A ló és kis gazdája értékben fej fej mellett haladnak nálam, pedig utóbbiból nem is készült még film.
Ez a könyv történetében hasonló, mint A hobbit (J.R.R.Tolkien), hiszen az egész tulajdonképpen egy hosszú utazás valami jó cél érdekében. Shasta és az ő különleges, beszélő lova, Bree útra kel, hogy megszabaduljanak a zsarnok embertől, akiknél szolgáltak. Tervük, hogy mielőbb Narniába érjenek és békében élhessenek, ám az útjuk során találkoznak más szökevényekkel, Aravis-szal és Hwinnel. Négyen mennek hát tovább, az utazásuk alatt rengeteg kalandba és nehézségbe ütköznek, de van egy segítőjük, aki nem fedi fel előttük a kilétét.
A kötet olvasható az előző kötetek olvasása nélkül is, hiszen új történetet ismerünk meg, ám szerencsére találkozunk az előzőben megismert és megkedvelt szereplőkkel is. Itt már a négy testvér felnőtt, ők uralkodnak Narniában, mégsem az ő történetüket meséli el ez a harmadik könyv.
"- Aslan - nyögte Bree reszkető hangon -, attól tartok, meglehetősen ostoba voltam... - Boldog az a ló, aki erre még fiatalon rádöbben. S így van ez az emberekkel is."/193-194. oldal/
Sokan úgy tartják számon Lewis sorozatát, mint egy mesét, ám én úgy gondolom, felnőtteknek is kiváló olvasmány lehet, ugyanis kortalanok. Ez egy kis mese, amiben a jó elnyeri jutalmát, a cselekmények pedig több tanulságot is rejtegetnek.
Az alap feltételezés, hogy Lewis könyvei tele vannak bibliai utalásokkal, mély mondanivalókkal. Ugyan akad, aki ezt megkérdőjelezi, azzal a ténnyel alátámasztva, hogy Lewis maga jelentette ki, a történetei és a Biblia között nincs különösebb kapcsolat, azonban sok minden nem erre enged következtetni. Hiszen Aslan, mint Isten, ott van, ahol szükség van rá, segít a bajban, mégsem fedi fel magát. Erre enged továbbá következtetni az egyik jelenet is, melyben hat nap utazás, munka után, hetedik nap végül eredményes lesz a munka, s meghozza gyümölcsét - elérkeznek oda a szereplők, ahová készültek.
Összességében:
A kötet moly.hu-n összességében 80%-os értékelést kapott, ami előtt értetlenül álltam. Vannak, akik úgy gondolják, unalmas, túl kevés a cselekmény. Amellett, hogy nem állnék le vitatkozni ezzel (pedig a legkevésbé sem tudom unalmasnak mondani), nem értek egyet azzal, hogy egy ilyen indokkal öt csillagból csupán egyet kapjon egy könyv. Az én értékeléseim alapján (s talán sokan vannak így), akkor kap egyetlen csillagot egy könyv, ha le akarom értékelni, ha "kár kivágni érte a fát", és ha se tartalma, se mondanivalója, se stílusa. Lewis könyveiről ez egyáltalán nem mondható el, hangulatában nagyon hasonlít Tolkien egyik könyvére, A hobbitra (mellesleg Tolkien könyveit is előszeretettel pontozzák le azok, akik nem értik a mondanivalóját). Nem csoda, hiszen Lewis és Tolkien barátok voltak, így talán érthető, hogy miért van az, hogy aki az egyiknek a műveit szereti, az a másikét is, és ha valaki az egyiket nem, akkor általában a másikat sem.
Én az előző, nagyobb csoport táborát erősítem, mindkettő író nagy kedvencem - Lewis mostanában avanzsált azzá.
Pontozásom:
Borító: 5/5
Történet: 5/5
Stílus: 5/5
Szereplők: 5/5
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése