Szerző: Anne L. Green
Cím: A remény hajnala
Kiadó: Álomgyár Kiadó
Kiadás éve: 2015
198 oldal, 2790 Ft
Fülszöveg:
Amy Avenst Tennessee egyik nyugodt kisvárosából San Francisco zajos forgatagáig űzi zaklatásával egy férfi. Itt kezd új életet: karriert építeni, tanulni és felejteni szeretne.
Jelentkezik álmai cégéhez, azonban már az állásinterjún szembesül leendő főnöke, Matthew Johnson arrogáns és kiállhatatlan stílusával. Amy úgy dönt, felveszi a kesztyűt, így rögtön az első nap elkezdődik a harc kettejük között. A folyamatos csipkelődések, szurkálódások ellenére vonzalom ébred bennük egymás iránt, amelyet megkísérelnek elnyomni.
A sors is újra meg újra próbák elé állítja őket. Mindkettejük múltja tele van fájdalmas sebekkel, s Matt képtelen megbocsátani önmagának.
Amy hajthatatlan, de vajon a szerelme megadhatja-e a feloldozást Mattnek, hogy végül egymásra találhassanak?
És a múlt engedi-e a felejtést?
Anne L. Greenről:
Ha magyar szerző könyvével foglalkozom, mindig utánaolvasok neten, facebookon, hogy miket posztol, hogyan viszonyul másokhoz, miket szeret, mikkel foglalkozik szívesen. Anne L. Green facebook-oldalát is napokig bogarásztam, hol hosszabb, hol rövidebb ideig. Megbizonyosodtam arról, amit sejtettem, hogy honnan ered művészneve. A napokban, miközben a könyvvel a kezemben az erkélyen ültem, a férjem megkérdezte: magyar író? Mondtam, hogy igen, mire rávágta, biztosan Zöld Annának hívják. Nos, ő egyszerű, talpraesett, realista ember. :) Na meg persze nem ismerős a "csajos történetek" világában.
Megtudtam azt is, hogy az írónő szeretne Danielle Steelhez hasonlítani. 15-16 éves koromban volt egy DS-es időszakom, szerencsére hamar kinőttem. Remélem, az írónő is olvasni fogja ezt az értékelést, mert ezúttal üzenem neki: túlszárnyalta az említett írónőt. Steel klisés, egyszerű, csöpögős. A remény hajnala ebben a műfajban lényegesen színvonalasabb, töményebb, szellemesebb és érdekesebb.
A szereplőkről:
Matt az igazi elérhetetlen, arrogáns, komoly üzletember, akiről titokban minden nő álmodik. Magunknak sem valljuk be, de szeretjük az elérhetetlennek tűnő Nagy Ő-t. Nem csak a nőkre igaz, hogy az elérhetetlen, nehezen megkapható jobb, mint a könnyűvérű.
Szimpatikus megoldás, hogy nem csak Amy, hanem Matt szemszögéből is belátunk a történetbe, ezáltal lényegesen kidolgozottabbak lehetnek a karakterek.
A történet olvasása közben nem csak a szerző után szoktam "nyomozni" neten, hanem a könyv után is. Jellemzően minden ilyen esetben elolvasom a könyvről készült értékeléseket moly.hu-n, alkalmanként a blogokat is átböngészem. Több helyen olvastam, hogy az olvasók úgy gondolják, nem eléggé kidolgozottak a karakterek. Rácáfolok, számomra teljesen megismerhetőek lettek azok, akiket szerettem volna megismerni. Külön öröm volt, hogy például Cat, Adam és Alex személyisége nem lett annyira fényesre csiszolva, mert úgy képzelhettem el őket, ahogy szerettem volna. A női olvasók legtöbbje szerintem igyekszik beleképzelni magát Amy helyzetébe. Az írónő segít, hogy mellénk tett egy szépen kidolgozott álompasit, a mi dolgunk az, hogy olyan barátokat és rokonokat képzeljünk "magunk mellé", amilyet szeretnénk. Cat-et végig bohókás, mosolygós, pörgős csajnak képzeltem, Alexet pedig jókedélyű, humoros, szórakoztató figurának. Adam számomra a megfontolt, gondoskodó és türelmes testvér (amilyen egyébként az én bátyám is).
A könyvről, tartalomról:
A történet elején Amy egy másik városba utazik, pontosabban egy férfi elűzi otthonából. Ez indítja meg a fő szálat, munkát vállal egy nagy cégnél, a főnök, Matt asszisztense lesz.
Nehéz lenne a jelenetekre kitérni, hiszen annyira tartalmas a könyv, egy pillanatig sem lehet mellette unatkozni, mindig történt benne valami új, majdhogynem minden oldalon. A történethez rengeteget hozzátesz Amy és Matt stílusa, kerekké teszik az egészet.
Jó, ha egy történetben mindig van "mozgás", de teljesebb lett volna számomra az élmény, ha némelyik ilyen jelenet kicsit jobban ki van bontva, körülírva. Érthető és átlátható volt így is, de vastagítottak volna a könyvön, és több ideig élvezhettem volna a társaságát, ezáltal valószínűleg még a vártnál is jobban megszerettem volna a karaktereket és lekötött volna.
Bepillantást nyerhetünk mindkét főszereplő múltjába és lelki sérüléseibe, és ennek kapcsán végig arra gondoltam, hogy annyira összepasszolnak ők ketten, és tudnának egymásnak segíteni. Annak viszont örültem, hogy ezek az információk nem voltak eltúlozva, rontott volna az összhangon, a a könyv nagy része a múltban élt volna. Bőven elegendőnek tartom ezeket az alkalmankénti emlékezéseket és megjegyzéseket.
Olyan történetet épített fel nekünk Anne L. Green, amibe könnyen bele tudjuk képzelni magunkat, hiszen két hétköznapi ember, a mi átlagos életünkhöz képest érdekesebb, jobb életét ismerhetjük meg.
Csalódtam volna, ha a történet végét nem csavarja meg az írónő legalább háromszor, de a befejezést tekintve azt kell mondanom, hozta az addigi stílusát, és ez tetszett is! :) Az olvasók általában nem szeretik a negatív befejezést, viszont unják a klisés zárást is. Egy jó író pedig ezt megoldja.
Borító: 5/5
Történet: 4/5
Megfogalmazása, stílusa: 4/5
Szereplők kidolgozottsága: 5/5
Anne L. Greenről:
Ha magyar szerző könyvével foglalkozom, mindig utánaolvasok neten, facebookon, hogy miket posztol, hogyan viszonyul másokhoz, miket szeret, mikkel foglalkozik szívesen. Anne L. Green facebook-oldalát is napokig bogarásztam, hol hosszabb, hol rövidebb ideig. Megbizonyosodtam arról, amit sejtettem, hogy honnan ered művészneve. A napokban, miközben a könyvvel a kezemben az erkélyen ültem, a férjem megkérdezte: magyar író? Mondtam, hogy igen, mire rávágta, biztosan Zöld Annának hívják. Nos, ő egyszerű, talpraesett, realista ember. :) Na meg persze nem ismerős a "csajos történetek" világában.
Megtudtam azt is, hogy az írónő szeretne Danielle Steelhez hasonlítani. 15-16 éves koromban volt egy DS-es időszakom, szerencsére hamar kinőttem. Remélem, az írónő is olvasni fogja ezt az értékelést, mert ezúttal üzenem neki: túlszárnyalta az említett írónőt. Steel klisés, egyszerű, csöpögős. A remény hajnala ebben a műfajban lényegesen színvonalasabb, töményebb, szellemesebb és érdekesebb.
A szereplőkről:
Matt az igazi elérhetetlen, arrogáns, komoly üzletember, akiről titokban minden nő álmodik. Magunknak sem valljuk be, de szeretjük az elérhetetlennek tűnő Nagy Ő-t. Nem csak a nőkre igaz, hogy az elérhetetlen, nehezen megkapható jobb, mint a könnyűvérű.
Szimpatikus megoldás, hogy nem csak Amy, hanem Matt szemszögéből is belátunk a történetbe, ezáltal lényegesen kidolgozottabbak lehetnek a karakterek.

A könyvről, tartalomról:
A történet elején Amy egy másik városba utazik, pontosabban egy férfi elűzi otthonából. Ez indítja meg a fő szálat, munkát vállal egy nagy cégnél, a főnök, Matt asszisztense lesz.
Nehéz lenne a jelenetekre kitérni, hiszen annyira tartalmas a könyv, egy pillanatig sem lehet mellette unatkozni, mindig történt benne valami új, majdhogynem minden oldalon. A történethez rengeteget hozzátesz Amy és Matt stílusa, kerekké teszik az egészet.
Jó, ha egy történetben mindig van "mozgás", de teljesebb lett volna számomra az élmény, ha némelyik ilyen jelenet kicsit jobban ki van bontva, körülírva. Érthető és átlátható volt így is, de vastagítottak volna a könyvön, és több ideig élvezhettem volna a társaságát, ezáltal valószínűleg még a vártnál is jobban megszerettem volna a karaktereket és lekötött volna.
Bepillantást nyerhetünk mindkét főszereplő múltjába és lelki sérüléseibe, és ennek kapcsán végig arra gondoltam, hogy annyira összepasszolnak ők ketten, és tudnának egymásnak segíteni. Annak viszont örültem, hogy ezek az információk nem voltak eltúlozva, rontott volna az összhangon, a a könyv nagy része a múltban élt volna. Bőven elegendőnek tartom ezeket az alkalmankénti emlékezéseket és megjegyzéseket.
Olyan történetet épített fel nekünk Anne L. Green, amibe könnyen bele tudjuk képzelni magunkat, hiszen két hétköznapi ember, a mi átlagos életünkhöz képest érdekesebb, jobb életét ismerhetjük meg.
Csalódtam volna, ha a történet végét nem csavarja meg az írónő legalább háromszor, de a befejezést tekintve azt kell mondanom, hozta az addigi stílusát, és ez tetszett is! :) Az olvasók általában nem szeretik a negatív befejezést, viszont unják a klisés zárást is. Egy jó író pedig ezt megoldja.
Borító: 5/5
Történet: 4/5
Megfogalmazása, stílusa: 4/5
Szereplők kidolgozottsága: 5/5
Felvéve az elolvasandó könyv listára :) Kedvet csináltál ehhez is :)
VálaszTörlésNagyon örülök! :) Akkor már megérte megírni a bejegyzést! ;)
VálaszTörlésSzia!
VálaszTörlésEz volt az első könyv amit olvastam tőled és teljesen lenyűgözött a stílusod.A könyv befejezése után a helyi könyvtárban előjegyeztettem az addig megjelent könyveid.Szépen beosztva,megfontoltam olvastam el,hogy később is tisztán emlékezzek a történetre
Köszönöm,hogy elkezdtél írni.
Kati
Már régóta várólistás ez a könyv, de most már tényleg belekezdek, mert kíváncsi vagyok.
VálaszTörlés