2013. november 2., szombat

George R. R. Martin: Sárkányok tánca

Szerző: George R. R. Martin
Cím: Sárkányok tánca - A Tűz és Jég dala V. 
Eredeti cím: A Dance with Dragons
Fordító: Novák Gábor 
Kiadó: Alexandra
Kiadás éve: 2012
















Fülszöveg: 
"Közeleg a tél. A hideg szelek feltámadtak a sokat szenvedett Hét Királyságban, ahol az Öt Király háborúja után a túlélőknek most az éhínséggel kell szembenézniük. Az emberek birodalmát védelmező Fal ifjú parancsnoka, Havas Jon a Mások elleni reménytelen küzdelemre próbálja felkészíteni a szétzüllött Éjjeli Őrséget, ám rá kell döbbennie, hogy ellenségei jóval közelebb vannak hozzá, mint gondolná. Stannis Baratheon Észak uralmáért vív elkeseredett harcot a Boltonokkal, miközben Királyvárban a Lannister-ház próbálja megerősíteni Tommen, a gyermekkirály törékeny uralmát a kivérzett Hét Királyság fölött. A Keskeny-tenger másik oldalán Tyrion Lannister, a megvetett és üldözött rokongyilkos sárkányvadászatra indul, ám útja veszélyekkel és váratlan kitérőkkel teli. A világ eközben az ősi városra, Meereenre figyel, ahol Viharbanszületett Daeneryst, Westeros jog szerinti uralkodóját minden oldalról szorongatják ellenségei. Hogy arathat diadalt a Sárkányok Anyja, ha három gyermekére sem számíthat? A végkifejlet csak tűz és vér lehet, ám ki éli túl a sárkányok táncát?"


A könyvről: 
Nem is tudom, hogyan kezdjek bele az értékelés írásába... Annyi minden jut hirtelen eszembe, és a következő pillanatában már semmi. De kezdjük az elején: 1 év telt el azóta, hogy a harmadik kötetet olvastam, aztán idén nyár elején belekezdtem ebbe a kötetbe. Mindig csak toltam magam előtt, valamiért nem érdekelt, volt néhány unalmasabbnak tűnő rész az elején. Másik ok, amiért csak most fejeztem be: mindig egyszerre több könyvet olvasok, és valamiért mindig a másik tűnt érdekesebbnek. 
Hiba volt ezt gondolni. A kötet második felét kb. három nap alatt olvastam el, annyira elkezdett érdekelni. 
A Varjak lakomája után ez most igazán felüdülés volt. Visszakaptuk az igazi Trónok harca feelinget, nem volt annyira lapos, mint amennyire - számomra - a negyedik kötet az volt. 


Olyan jó volt ismét a kedvenceimről - Tyrionról, Daenerysről, Jonról - olvasni! Emellett azonban rettenetesen haragszom Martin bácsira, mert nem csak a szereplőit, de az olvasóit is úgy rángatja dróton, mintha szívtelen-lélektelen bábok lennének... Amikor azt hiszem, hogy valaki semmiképpen sem halhat meg, akkor meghal, amikor elszomorodok vagy megörülök, hogy valaki meghalt, akkor egy csavarral elintézi, hogy pofára essek, hiszen mégsem halt meg! Olyan könnyedén játszadozik velünk, ahogy eső után kisgyerek a gilisztákkal, és mi még élvezzük is ezt! :) 

Csak azt nem tudom, hogy mi lesz velem most évekig, amíg írja a bácsi a következő kötetet. Nem tudom, mi a jobb: 4-5 évet várni egy szuper folytatásra, vagy 1-2 évet várni, és kapunk egy összecsapottabb munkát... Bár a sorozat miatt Martint szorítja az idő, remélem, nem hagy minket cserben és hozza a formáját a továbbiakban is. Én pedig jó egészséget kívánok neki! ^^ 

Húú, a hideg kirázott egyes részektől, jelenetektől... Csúnya dolog, ha egy író/könyv nem hagyja aludni az olvasót a rövid és nagyon érdekes fejezetei miatt... :) 

Pontozásom: 
Borító: 5/5
Történet: 5/5
Megfogalmazás: 5/5
Szereplők: 5/5
Kedvenceim: Jon, Daenerys, Tyrion 

1 megjegyzés :

  1. Egy ismerősöm írt egy negatív kritikát Martinról:
    http://deansdale.blog.hu/2011/10/18/miert_van_elegem_george_r_r_martinbol#c21773929

    VálaszTörlés