Szerző: Leiner Laura
Cím: A Szent Johanna gimi 8. - Örökké
Kiadó: Ciceró
Kiadás éve: 2013
Fülszöveg:
„Okos kis könyv ez, elindult a saját útjára. Én pedig most magára hagyom, elengedem, hiszen én azt hiszem, mindent megtettem, amit lehetett, mindent úgy írtam, ahogy szerettem volna, most pedig elégedett vagyok az eredménnyel, mert tudom, én a kezdetek kezdetén valami ilyesmit akartam a végére. Nem egy finálét, elcsépelt ömlengést vagy túlcsavart szálakat. Úgy érzem, ez a sorozat az egyszerűségével nyerte el mindazt, amit elnyert, én pedig végig tartottam magam ahhoz az elvemhez, miszerint ez csak egy sztori egy hétköznapi lányról, A FIÚRÓL (csupa nagybetűvel), a tanulásról, a barátairól, a családjáról, az életéről meg úgy általában, a Szent Johanna gimiről.” Leiner Laura
„Long live Laura Leiner and St. Johanna’s High School!” Meg Cabot A neveletlen hercegnő naplója és sok más bestseller szerzője
A könyvről:
Pontozásom:
Nagy sikert aratott Laura könyvsorozata. Sajnos elérkeztünk az utolsó részhez is, ahol búcsút kell vennünk kedvenceinktől.
Amikor az első kötetet a kezünkbe vesszük, találkozunk a könyvmoly Renátával, aki semmit nem tud úgy intézni, ahogyan szeretné, és mindig minden rosszul sül el. Próbál beilleszkedni az osztályba, de valamiért nagyon nehezen megy neki. Keresi a saját egyéniségét, és ebben osztálytársai lesznek később - a tudtuk nélkül - segítségére.
Tagadhatatlan tény, hogy Laura olyan dolgot ért el, amit nagyon sok más kortárs írónak nem sikerült: rávette a tizenéveseket, hogy olvassanak. Ez számít leginkább, én legalábbis ezen a véleményen vagyok. Ahogy végigsétáltam az utcán/strandon/buszon/várótermekben, gyakran szembe találtam magam valamelyik SzJG-kötettel, és boldog voltam, hogy olvasni látom a fiatalokat.
Méltó befejezése ennek a jó sorozatnak. Az ember azt gondolná, hogy unalmas, hiszen csak egy középiskolás sztori, láttunk már ilyet... Ám ahogy elkezdjük olvasni, rádöbbenünk, nem csak erről van szó. Mintha egyszer csak kitépné az összes emléket belőlünk, és letenné elénk az asztalra, folyamatosan önmagunkra ismerünk az egyes szereplőkben...
...akik mellesleg ebben a kötetben sem hazudtolták meg önmagukat. A rockerek még mindig vadállatok, Virág még mindig buta, de szerethető, Cortez még mindig tökéletes, sőt, mondhatni, egyre tökéletesebb. Örülök, hogy Gábor is magára talált a 8. részben, bár szerettem volna már korábban is megismerni. Nem panaszkodhatom, hiszen végre sikerült, méghozzá nem is akárhogyan! :) Kinga szintén felejthetetlen, csíptem őt is.
A történet végére még Máday is "haverrá" vált, nagyon jó arc lett, bár én eddig is nagyon kedveltem.
Azért még ki lehetne találni egy folytatást ennek a sorozatnak... Hiszen a szereplők élete nem ért véget, továbbtanulnak, ott is különböző kalandokba keveredhetnek. De sajnos be kell érnünk ennyivel - meg még egy kicsivel, hiszen most jelent meg a Szent Johanna gimi Kalauz.
Pontozásom:
Történet: 5/5
Megfogalmazás: 4/5
Borító: 5*/5
Szereplők: 5*/5
Kedvencek: Talán most már mindenki... :)
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése