2013. június 14., péntek

Hugh Howey: Holston - A siló 1.

Szerző: Hugh Howey
Cím: A siló 
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2013
62 oldal 


















Fülszöveg:

"A Siló félig-meddig földbe süllyedt betontorony, ahová a lakosság egy része szorult be az egykori nagy csapás elől, ami a külvilágot lakhatatlanná, mérgezővé tette. Az összezártságban csak a szigorú rendszabályok könyörtelen kikényszerítésével képesek rendet tartani a száznegyvennégy szintes, túlnépesedett monstrum hatóságai – ideig-óráig legalábbis, hiszen nyílt titok, hogy legalább minden generáció idején zavargások robbannak ki, amelyek következményeit rendszeresen eltitkolják a később születendők elől. Így senki sem tudja, mi tette lakhatatlanná a világot, egyesek pedig arra kezdenek gyanakodni: talán senki, talán átverik őket, a külvilág nem is olyan szörnyű, amilyennek hazudják… Ez az eretnek gondolat a Siló seriffjének történelem után érdeklődő felesége fejében is megfogan, és a seriffnek nincs más választása, mint hogy saját asszonyát is takarítani küldje – a külvilágba, ahonnan nincs visszaút…"

A könyvről: 
Rendszeres olvasóim között köztudott, hogy az egyik kedvenc kiadóm a Könyvmolyképző Kiadó. Leginkább Vörös Pöttyös könyveiket olvasom, de azt töménytelen mennyiségben. Kóstolgattam már az Arany Pöttyös könyveket is, amik szintén megvettek maguknak. 
Az első Hard Selection könyvem volt ez, amit most olvastam. Nem igazán tudtam, mire számítsak, nem tudtam, milyen korosztálynak és milyen olvasóknak szánják ezeket a könyveket. Úgy nézem, ezek sötétebb, "vadabb" könyvek, mint a VP és AP kötetek. Ezeket - illetve konkrétan ezt a könyvet, A silót - bármikor szívesen ajánlanám fiúknak is. 

Egy posztapokaliptikus történet, ami magával ragadja az olvasókat. A címe először kissé megijesztett, mint egy mérnök lánya, gyakran hallok a silók gyártásáról, féltem, valami unalmas, szakmai tartalommal töltött regényt kapok. Szerencsére nem így lett. El nem tudom képzelni, mekkora lehet ez a siló, hogy így lehet élni.

Jobb kimenni, és legalább egy alkalommal a saját szemünkkel látni a világot, semmint elevenen égni el a műanyag függönyökkel. Jobb néhány perccel tovább élni.
/51. oldal/

A könyv olvasása után úgy éreztem, mintha egy kisregényt vagy egy hosszabb novellát olvastam volna. Nagyon jól indul ez a kis sorozat, biztos, hogy egy igazán különleges történetet kapunk majd, ha az egész összeáll.

Főhősünk kilátástalan, úgy érzi, hogy kezd kifogyni a reményből. A belső monológok csak színesítették, és bár nem vártam sokat, mert csupán 62 oldal, ez a 62 oldal mégis jól tele van pakolva történésekkel és érzésekkel. 

Több történet is eszembe jutott olvasás közben. Többek között az 1984 és Az Éhezők Viadala. Az emberek háttérben való irányítása olyanmódon, hogy még ők sem veszik észre, ezekre a kötetekre vall. Emellett végig rejtélyes, végig izgalmas, végig megtartja bennünk a kérdéseket: Miért irányítják ennyire katonásan az embereket? Mi lehet odafenn? S a nagy hasonlóságok mellett mégsem éreztem azt, hogy koppintás, utánzás lenne ez a történet. Kíváncsi leszek a többi részre is, aztán majd még egyszer, egyben az egészre is, sőt, jó lenne ezt filmvásznon is látni. :) 

Pontozásom: 
Történet: 5/5
Szereplők: 4/5
Borító: 5/5

A könyv már rendelhető, vásárolható. 
Köszönöm, Könyvmolyképző Kiadó, hogy olvashattam!

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése