Szerző: Stephen King
Cím: Rémautó
Eredeti cím: From a Buick 8
Fordító: Bihari György
Kiadó: Európa Kiadó
Kiadás éve: 2008
426 oldal, 2100 Ft
Fülszöveg:
Ugye emlékszik még, Kedves Olvasó, Christine-re, a bestiális Plymouthra?
Nos, Stephen King új regényének főszereplője ezúttal egy '54-es Buick 8-as Roadmaster.
Történt egyszer, a hetvenes évek végén, hogy a nyugat-pennsylvaniai Statlerben a városszéli benzinkúthoz hívták ki a rendőrséget. Egy gazdátlan autót kellett elszállítaniuk. Igencsak furcsa jószág volt. Az átlagosnál nagyobb, gyönyörű Buick, kívül-belül makulátlan, sehol egy karcolás vagy egy sárpötty. Bevontatták a rendőrség mögötti garázsba, s minthogy nem jelentkezett érte senki, ott állt évekig. Csakhogy a jármű nagyon különös dolgokat produkált: olykor fényvihart kavart, máskor ijesztő lényeket okádott ki a csomagtartója, kis állatok tűntek el benne. Lehet, hogy az egyik rendőrt is elnyelte?
Curtis Wilcox újoncot nem hagyta nyugodni az ügy, szinte rögeszméjévé vált az autó, de társai sem szabadulhattak a rejtélyes esetek hatása alól. Évek múlva Curtist halálos baleset (?) éri, és immár felnőtt fia, Ned meg akarja ismerni apja megszállottságának okát. És Sandy Dearborn őrmester mesélni kezdi a történetet az elejétől napjainkig, és megelevenednek az események, amelyek olyan iszonytatóak, hogy azt közönséges halandó fel nem foghatja... mert ilyesmi csak Stephen King kimeríthetetlen fantáziájában születhet.
Ne feledje bezárni a garázst!
A történetről:
Alapvetően szeretem King könyveit, ugyanis mindegyiknek sajátos, különleges, egyedi hangulata van. Legutóbbi olvasmányom tőle a Carrie volt, amit imádtam. A Rémautó nem lett a kedvencem, de nagyon élveztem és szívesen olvastam, nem bántam meg.
Hasonlít a Christine-re annyiban, hogy mindkettő kötet főhőse egy autó. A Christine számomra hihetőbb és hátborzongatóbb volt. Az ember jobban fél egy olyan történettől, amelyikbe bele tudja képzelni magát. Míg a Christine arról szól, hogy egy fiatal srác vesz egy autót és beleszeret, addig a Rémautó arról, hogy egy elhagyatott autót találnak, beviszik a rendőrségre, és ott furcsaságokat csinál. Minek nagyobb a valószínűsége? Hogy találunk egy autót és hazavisszük, vagy hogy veszünk egyet? :) Na ugye. :) Egyébként semmi gond nem volt a történettel, a sok ocsmánysággal, amik kijöttek a kocsiból. Parás volt, de nem annyira, mint pl. egy Állattemető vagy egy Az.
A szereplőkről:
Stephen King páratlanul jól bánik szereplőivel, még akkor is, ha a történet folyamán valamiért kinyírja őket. Nagyon szépen kidolgozza a jellemeket, karaktereket, szerethetővé tesz mindenkit. Ahogy megismerjük, meg is szeretjük a szereplőket, hiszen mindegyiknek egyedi, sajátos személyisége van, nem tucatemberek, de mégis hétköznapiak. Olyan emberekről olvashatunk, és olyanok szemszögéből láthatjuk a történetet, aki akár a szomszédunk is lehet, akit minden nap látunk boltba menni vagy egy sört kortyolgatni a falusi kocsmában. Ezt szeretem leginkább King könyveiben.
Pontozásom: Borító: 4/5
Történet: 4/5
Megfogalmazás: 5/5
Szereplők: 5/5
Szereplők kidolgozottsága: 5/5
A történetről:
Hasonlít a Christine-re annyiban, hogy mindkettő kötet főhőse egy autó. A Christine számomra hihetőbb és hátborzongatóbb volt. Az ember jobban fél egy olyan történettől, amelyikbe bele tudja képzelni magát. Míg a Christine arról szól, hogy egy fiatal srác vesz egy autót és beleszeret, addig a Rémautó arról, hogy egy elhagyatott autót találnak, beviszik a rendőrségre, és ott furcsaságokat csinál. Minek nagyobb a valószínűsége? Hogy találunk egy autót és hazavisszük, vagy hogy veszünk egyet? :) Na ugye. :) Egyébként semmi gond nem volt a történettel, a sok ocsmánysággal, amik kijöttek a kocsiból. Parás volt, de nem annyira, mint pl. egy Állattemető vagy egy Az.
A szereplőkről:
Pontozásom: Borító: 4/5
Történet: 4/5
Megfogalmazás: 5/5
Szereplők: 5/5
Szereplők kidolgozottsága: 5/5
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése