Kendare Blake: Vérbe öltözött Anna

Szerző: Kendare Blake

Cím: Vérbe öltözött Anna

Eredeti cím: Anna Dressed in Blood 

Fordító: Bíró Júlia

Kiadó: Geopen Könyvkiadó, Két Hold Könyvek

Kiadás éve: 2012

Fülszöveg: 

„Bejáratott ​​kis történet lenne egy fiúról és egy lányról, ha a fiú nem megrögzött kísértetvadász, és ha a lány nincs arra kárhoztatva, hogy egy házban legyen az általa meggyilkoltakkal. Mondanom sem kell, Cas és Anna a kedvenc párosom. Biztos, hogy újraolvasom a könyvet.” 

– Holly Black, a New York Times bestsellerírója

„Imádom Cast! Lenyűgőző, magával ragadó a világa, és olyan eleven! Hagyd égve a villanyt, ha leteszed a könyvet, mert ez a történet harapós! Méghozzá nem is akármennyire.” 

– Stacey Kade, a Ghost and the Goth sorozat szerzője

„Könnyen lehet, hogy a Vérbe öltözött Anna az egyik kedvenc könyvem lesz, mert épp olyan, amilyenre vágytam: elképesztő, lehengerlő, lélegzetelállító, könyörtelen és hideg, mint a halál. Élek-halok az ilyen történetért!” 

– Courtney Allison Moulton, az Angelfire szerzője

„A Vérbe öltözött Anna rafinált mese, amelynek hőse halottakat öl, de félig-meddig szerelmes a halálba. A történet végére te is így érzel, kedves olvasó!” 

– New York Times

A 17 éves Cas Lowood szokatlan hivatást választ: halottakat öl. 

Így tett az apja is, míg el nem pusztította egy kegyetlen kísértet. Cas apja rejtélyes fegyverével, az athaméval együtt a rendkívüli képességet is örökölte, ezért mozgalmas életmódra rendezkedik be boszorkánykodással foglalkozó mamájával és Tybalt, a szellemek jelenlétét megérző macska társaságában. A fiú a helyi mendemondákat és a titokzatos események hírét követve nyomoz az élőkre veszedelmes, vérszomjas és bosszúálló holtak után, hogy ártalmatlanná tegye őket. 

Így érkeznek meg egy ontariói kisvárosba, Thunder Baybe, ahol a vérbe öltözött Anna szedi áldozatait. Cas azt hiszi, szokványos esettel áll szemben. Csakhogy a több évtizeddel ezelőtt meggyilkolt, hófehér, vérrel pettyezett csipkeruhában kísértő, örökké 16 éves Anna senkinek sem kegyelmez, aki átlépi egykori otthona, a régi, elhagyott és elátkozott ház küszöbét…

Előkészületben a sorozat következő kötete: A rémálmok lánya

A könyvről: 

Nem is emlékszem, mikor történt utoljára, hogy egy könyvet nem tudtam letenni. Nem emlékszem, melyik volt az utolsó ilyen: talán a Szellemlány? Vagy A lány és a farkas? Ez a könyv izgalmasan indította a 2013-as évemet. 

Először a borítóról: gyönyörű, s talán még nagyobb dicsőség, hogy igazán igényes könyvről van szó: kemény kötéses, fűzött darab, egy igazi kincs a polcomon. Egy pillanatig sem bánom és nem is fogom, hogy költöttem rá, ráadásul úgy, hogy szinte semmit nem tudtam erről a könyvről, csak annyit, hogy a moly.hu tagjainak nagy kedvence és sokan szeretik. Most már én is ezt a tábort erősítem, és biztos vagyok benne, hogy hamarosan két Kendare Blake könyv teszi még pompásabbá az amúgy is színes polcomat. 

A történet nagyon kidolgozott, az olvasó egy fél oldalig sem unatkozik. A szereplők egytől egyig szerethetőek, jellemük nagyon kidolgozott, hamar megkedveli őket az olvasó. Végre egy olyan könyv, amiben éppen kellő mennyiségű romantika van, semmi csöpögés, és a történet hősei sem átlagosak. Végre nem azt az elcsépelt "szeretlek, de nem lehetek veled, mert vámpír vagy" sztorit kapjuk, hanem valami mást, véresebbet, édesebbet. 

Blake könyve sokban felülmúlta kortársait. Ha Twilight-koppintásra vágysz, olvass Vámpírnaplókat vagy Evermore sorozatot. Ha valami egyedit szeretnél, vedd kezedbe ezt a könyvet. 

Talán leginkább a Szellemlányhoz tudnám hasonlítani, azt is imádtam. Mégsem lehet azt mondani erre a könyvre, hogy Tonya Hurley utánzat. Itt egy másik szemszögből tapasztalhatjuk meg ennek a világnak a milyenségét, a magával ragadó tökéletlenségét. 

Pontozásom: 

Történet: 5/5

Történet megfogalmazása: 5/5

Jellemek kidolgozottsága: 5/5

Borító: 5/5

Kedvenc szereplők: Cas, Anna, Thomas, az anyuka, Tybalt 

Azért nem semmi, hogy Blake mennyire gyönyörűen és  undorítóan gyönyörűen le tud írni bármit. Nálam mindenképp elérte, hogy úgy érezzem, én is a történet részese, tagja, főhőse vagyok, hiszen éreztem ugyanazokat az illatokat, láttam ugyanazokat a színárnyalatokat, amelyeket a szereplők is. 

Rémisztően szeretetteli.