Szerző: R. Kelényi Angelika
Cím: Az ártatlan - A grófnő árnyékában
Kiadó: Álomgyár
Kiadás éve: 2017
ISBN: 978-615-5692-19-2
409 oldal, 3499 Ft
Fülszöveg:
1609 októberében Fabricius Flóra, egy pozsonyi orvos lánya, Báthory Erzsébet udvarába érkezik, hogy megkeresse eltűnt nővérét. Ha tudta volna, mi vár rá, talán útnak sem indul.
Hamarosan megtanulja, semmi sem az, aminek látszik, és semmi sem biztos, csak a halál. Ki mozgatja vajon a szálakat? Ki az, aki befolyásolja az eseményeket, és a gyilkolástól sem riad vissza?
Minden erejére szüksége van, hogy legyőzze az akadályokat és kibogozza a sötét titkot, melyet a csejtei vár falai rejtenek. Egyetlen emberre számíthat csupán, az Itáliából érkezett, kétes jellemű, mégis rendkívül vonzó férfira, akiről azt sem tudja pontosan, hogy kicsoda, és azt sem, miért segít neki.
R. Kelényi Angelika, Terézanyu-díjas írónő 17. század elején játszódó regénye kalandos, izgalmas és várfagyasztó történetet mesél el, korhű történelmi háttérbe helyezve.
Ahogy azt már megszokhattuk tőle, írása nem nélkülözi a romantikát és a politikai cselszövést sem.
Kapcsolatom a könyvvel:
Az élet úgy hozta, hogy az elmúlt hónapok történései mellett nem volt sem időm, sem lehetőségem olvasni, így hiába kezdtem el még novemberben ezt a könyvet, félbe kellett hagynom, s csak most, a napokban tudtam folytatni - így inkább elölről kezdtem, mert sok mindenre nem emlékeztem. Remélhetőleg olvasás szempontjából minden visszatér a régi kerékvágásba, s ismét tudom hozni azt a tempót, amit már korábban megszokhattatok tőlem. Az ártatlan - A grófnő árnyékában című könyv volt ennek a visszatérésnek az előszele, úgyhogy mindenképpen emlékezetes olvasmány marad - ám nem csak ezért.
Borító:
Az Álomgyár Kiadó igazán különlegeset alkotott ezzel a borítóval. Személy szerint nagyon örülök, hogy épp Angelika könyvén "kísérleteztek", csodába öltöztették a történetet.
Önmagában a dupla borítós megoldás nagyon tetszik, a fölső borítónak a közepén a hatalmas lyukkal, vagyis tükörrel. Tetszik továbbá, hogy mégsem érzem azt, hogy ez túl sok, vagy giccses.
Ehhez hasonló megoldást egyszer láttam csak, Tonya Hurley könyvénél, a Szellemlánynál, mondjuk olyan szempontból azonban teljesen más, hogy az ízig-vérig giccsparádé (abban meg egyébként pont ezt szeretem).
Angelika könyve azért is fogott meg nagyon hamar(méghogy ne ítéljünk külső alapján), mert szeretem a világos borítókat, s ahogy ezt kompenzálják egy belső, sötét borítóval, az zseniális ötlet.
Történet, szereplők:
Angelika történetei elég hamar magukba tudják szippantani az olvasót. Erre már akkor rájöttem, mikor az első, humoros-romantikus regényeit olvastam, s amióta áttért a történelmi romantikusokra, azóta ez fokozottan igaz rá.
A történet helyszíne leginkább a csejtei vár, ami a Báthori Erzsébet kegyetlen gyilkosságairól szóló legendáknak köszönhetően lett ennyire híres.
Báthori Erzsébet 1604-től egyedül intézte a vár ügyeit, A grófnő árnyékában című regény pedig éppen ebben az évben játszódik.
Nagyon kedveltem Angelika stílusát, a karaktereit, ahogy felépítette a történetet. Olyan finoman csepegteti a történelmi információkat az olvasóknak, hogy észre sem vesszük, hogy a romantikus kalandozások közepette mennyit tanulunk.
Már a 32. oldalon mosolyogtam egyet, hogy beleszőtt egy kicsit az írónő a saját életéből a regénybe. Itt ugyanis Flóra azt mondja: "Ne aggódj, Berta, úgy még sosem volt, hogy valahogy ne lett volna". Hallottam már ezt több helyről is, arra viszont pontosan emlékeztem, hogy Angelikától is. S a tippem jónak bizonyult, az egyik könyvében írta ezt, méghozzá az elsőben. Az agyam eldobom című naplóregényben ugyanis az egyik fejezet "beköszönője" ez a szlogen, amit Angelika dédije mondott neki valamikor.
Olvasás közben többnyire le szoktam jegyezni a gondolataimat, de ez a történet annyira lekötötte minden figyelmemet, hogy teljesen elfelejtettem jegyzetelni, így semmi használható nincs belevésve a kis füzetembe, legfeljebb nevek, mint Flóra, Mariani, Dorottya, körülöttük szívecskékkel tarkítottam a lapot.
Flórát nagyon hamar megszerettem, Mariani is szimpatikus volt, ám belőle jó lett volna többet kapni. Sajnos részemről nem volt elég időm, hogy magamban átnyújthassam neki a "könyves álompasi" oklevelet, de lesz még rá lehetőség, hiszen Flóra és Mariani története itt nem ér véget, hamarosan olvasom a folytatást is.
Összességében:
Pörgős, tartalmas, izgalmas regény. Ha a zenével kellene ezt a regényt jellemeznem, akkor ez nem egy hegedű hangja, ahol elhúzódhatnak a hangok, akár fölöslegesnek is érezhetjük némelyiket, hanem egy zongorajáték, ahol minden egyes billentyűleütésnek van értelme.
Csejtére pedig szeretnék elmenni egyszer, a szlovák út úgyis tervben van már egy ideje. :)
Pontozásom:
Borító: 5/5
Történet: 5/5
Karakterek: 4/5
Stílus: 5/5
Köszönöm az Álomgyár Kiadónak, és R. Kelényi Angelikának, hogy olvashattam ezt a könyvet! Kár lett volna kihagyni. ♥
1609 októberében Fabricius Flóra, egy pozsonyi orvos lánya, Báthory Erzsébet udvarába érkezik, hogy megkeresse eltűnt nővérét. Ha tudta volna, mi vár rá, talán útnak sem indul.
Hamarosan megtanulja, semmi sem az, aminek látszik, és semmi sem biztos, csak a halál. Ki mozgatja vajon a szálakat? Ki az, aki befolyásolja az eseményeket, és a gyilkolástól sem riad vissza?
Minden erejére szüksége van, hogy legyőzze az akadályokat és kibogozza a sötét titkot, melyet a csejtei vár falai rejtenek. Egyetlen emberre számíthat csupán, az Itáliából érkezett, kétes jellemű, mégis rendkívül vonzó férfira, akiről azt sem tudja pontosan, hogy kicsoda, és azt sem, miért segít neki.
R. Kelényi Angelika, Terézanyu-díjas írónő 17. század elején játszódó regénye kalandos, izgalmas és várfagyasztó történetet mesél el, korhű történelmi háttérbe helyezve.
Ahogy azt már megszokhattuk tőle, írása nem nélkülözi a romantikát és a politikai cselszövést sem.
Kapcsolatom a könyvvel:
Az élet úgy hozta, hogy az elmúlt hónapok történései mellett nem volt sem időm, sem lehetőségem olvasni, így hiába kezdtem el még novemberben ezt a könyvet, félbe kellett hagynom, s csak most, a napokban tudtam folytatni - így inkább elölről kezdtem, mert sok mindenre nem emlékeztem. Remélhetőleg olvasás szempontjából minden visszatér a régi kerékvágásba, s ismét tudom hozni azt a tempót, amit már korábban megszokhattatok tőlem. Az ártatlan - A grófnő árnyékában című könyv volt ennek a visszatérésnek az előszele, úgyhogy mindenképpen emlékezetes olvasmány marad - ám nem csak ezért.
Borító:
Az Álomgyár Kiadó igazán különlegeset alkotott ezzel a borítóval. Személy szerint nagyon örülök, hogy épp Angelika könyvén "kísérleteztek", csodába öltöztették a történetet.
Önmagában a dupla borítós megoldás nagyon tetszik, a fölső borítónak a közepén a hatalmas lyukkal, vagyis tükörrel. Tetszik továbbá, hogy mégsem érzem azt, hogy ez túl sok, vagy giccses. Ehhez hasonló megoldást egyszer láttam csak, Tonya Hurley könyvénél, a Szellemlánynál, mondjuk olyan szempontból azonban teljesen más, hogy az ízig-vérig giccsparádé (abban meg egyébként pont ezt szeretem).
Angelika könyve azért is fogott meg nagyon hamar(méghogy ne ítéljünk külső alapján), mert szeretem a világos borítókat, s ahogy ezt kompenzálják egy belső, sötét borítóval, az zseniális ötlet.
Történet, szereplők:
Angelika történetei elég hamar magukba tudják szippantani az olvasót. Erre már akkor rájöttem, mikor az első, humoros-romantikus regényeit olvastam, s amióta áttért a történelmi romantikusokra, azóta ez fokozottan igaz rá.
A történet helyszíne leginkább a csejtei vár, ami a Báthori Erzsébet kegyetlen gyilkosságairól szóló legendáknak köszönhetően lett ennyire híres.
Báthori Erzsébet 1604-től egyedül intézte a vár ügyeit, A grófnő árnyékában című regény pedig éppen ebben az évben játszódik.
Nagyon kedveltem Angelika stílusát, a karaktereit, ahogy felépítette a történetet. Olyan finoman csepegteti a történelmi információkat az olvasóknak, hogy észre sem vesszük, hogy a romantikus kalandozások közepette mennyit tanulunk.
"Ó, boldogok a tudatlanok, mert nem nehezedik rájuk a valóság terhe! Gyakran irigyeltem őket, hogy semmiről nem szereznek tudomást, nincs, ami félelemben tartsa őket."/146. oldal/
Flórát nagyon hamar megszerettem, Mariani is szimpatikus volt, ám belőle jó lett volna többet kapni. Sajnos részemről nem volt elég időm, hogy magamban átnyújthassam neki a "könyves álompasi" oklevelet, de lesz még rá lehetőség, hiszen Flóra és Mariani története itt nem ér véget, hamarosan olvasom a folytatást is.
Összességében:
Csejtére pedig szeretnék elmenni egyszer, a szlovák út úgyis tervben van már egy ideje. :)
Pontozásom:
Borító: 5/5
Történet: 5/5
Karakterek: 4/5
Stílus: 5/5
Köszönöm az Álomgyár Kiadónak, és R. Kelényi Angelikának, hogy olvashattam ezt a könyvet! Kár lett volna kihagyni. ♥
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése