Szerző: Csapody Kinga
Cím: Türelmesek lettünk!
Illusztrálta: Pásztohy Panka
Illusztrálta: Pásztohy Panka
Kiadó: Manó Könyvek
Kiadás éve: 2017
ISBN: 978-963-403-336-3
48 oldal, 1990 Ft
Fülszöveg:
Sziasztok! Bemutatom a családom. Általában vidám és nyugis nálunk az élet. Persze, ha minden úgy alakul, ahogy szeretnénk. Mármint ahogy szerintem jó lenne. Anyu nyilván mindig mást és máshogyan szeretne, és még az apukám és az öcsém is beleszólnak. Nem egyszerű. Tudtátok, hogy a türelem el tud fogyni, és akkor után kell tölteni? Mi kezdünk rájönni, hogyan lehet ezt megoldani!
Ez a családi beszélgetőkönyv segítséget kíván nyújtani abban, hogy a közös olvasás és Pásztohy Panka gyönyörű illusztrációinak nézegetése közben könnyebben induljon el dialógus szülő és gyermeke között arról, miért nem kell mindig versenyezni, vitatkozni, és arról, hogy tényleg megéri egy kicsit türelmesebbnek lenni.
A meséről:
Bementem pár hete a sombereki művelődési házba, ahol azzal fogadtak, hogy a könyvtárba érkeztek új könyvek. Ahogy megláttam ennek a borítóját, azt éreztem, ezt ki kell kölcsönöznöm, hátha segít a mostani türelmetlen helyzetünkön, ugyanis a nagyobb lánykám igencsak elkezdett dacolni, ezáltal most az egész család türelmetlen, s talán leginkább ő.
Nem lettem a könyvtől türelmesebb és sajnos nem sikerült megszeretnem sem a mesét, sem a szereplőket.
Az első furcsa dolog már a második oldalon szembejött velem. Nem tudtam azonosulni ezzel a "türelemtárral", kicsit Chapman-koppintás, de azért a szeretettank, ami kiürülhet és újra kell tölteni, lényegesen logikusabb, mint az, hogy a türelemtár olyan, mint a fogkrémes-tubus, hogy ha kifogy, akkor még éppen ki lehet préselni kicsit, és ennyi. A fogkrémes tubust nem lehet újratölteni, kidobjuk, és újat veszünk helyette. Remélhetőleg az anyukájával senki nem tesz hasonlóképpen.
Úgy egyáltalán már az is zavaró volt, hogy a könyv végéig azon volt a hangsúly, hogy a két gyerek tulajdonképpen élvezi, hogy az anyukájukat tönkreteszik, és hogy ez mekkora móka és kacagás, viccelődés. A négyévesem pedig valószínűleg pont annyit fog megjegyezni belőle, hogy mekkora móka kiidegelni édesanyát.
Nem tudom elképzelni, hogy léteznek ennyire neveletlen gyerekek, mint a könyvben. Ám lehet az is, hogy egyszerűen csak én vagyok szerencsés. Furcsa a megfogalmazás, a történet, a gondolkodásmód... Nem jött át, jóllehet, a lányomnak tetszett.
Ami a legnagyobb pozitívum volt a mesekönyvben, az Pásztohy Panka gyönyörű illusztrációja, imádtam ezeket a rajzokat, mindegyik színes, vidám, csupaszív.
Persze nem adom fel, megpróbálkozunk egy másik Csapody Kinga-mesekönyvvel, hátha valami más történetet jobban megkedvelünk tőle, de ez sajnos nem azt váltotta ki belőlünk, amiért - nagy valószínűséggel - a mese megszületett.
Nem lettem a könyvtől türelmesebb és sajnos nem sikerült megszeretnem sem a mesét, sem a szereplőket.
Az első furcsa dolog már a második oldalon szembejött velem. Nem tudtam azonosulni ezzel a "türelemtárral", kicsit Chapman-koppintás, de azért a szeretettank, ami kiürülhet és újra kell tölteni, lényegesen logikusabb, mint az, hogy a türelemtár olyan, mint a fogkrémes-tubus, hogy ha kifogy, akkor még éppen ki lehet préselni kicsit, és ennyi. A fogkrémes tubust nem lehet újratölteni, kidobjuk, és újat veszünk helyette. Remélhetőleg az anyukájával senki nem tesz hasonlóképpen. Úgy egyáltalán már az is zavaró volt, hogy a könyv végéig azon volt a hangsúly, hogy a két gyerek tulajdonképpen élvezi, hogy az anyukájukat tönkreteszik, és hogy ez mekkora móka és kacagás, viccelődés. A négyévesem pedig valószínűleg pont annyit fog megjegyezni belőle, hogy mekkora móka kiidegelni édesanyát.
Nem tudom elképzelni, hogy léteznek ennyire neveletlen gyerekek, mint a könyvben. Ám lehet az is, hogy egyszerűen csak én vagyok szerencsés. Furcsa a megfogalmazás, a történet, a gondolkodásmód... Nem jött át, jóllehet, a lányomnak tetszett. Ami a legnagyobb pozitívum volt a mesekönyvben, az Pásztohy Panka gyönyörű illusztrációja, imádtam ezeket a rajzokat, mindegyik színes, vidám, csupaszív.
Persze nem adom fel, megpróbálkozunk egy másik Csapody Kinga-mesekönyvvel, hátha valami más történetet jobban megkedvelünk tőle, de ez sajnos nem azt váltotta ki belőlünk, amiért - nagy valószínűséggel - a mese megszületett.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése