Cím: Fordított szék
Kiadó: Álomgyár
Kiadás éve: 2014
262 oldal, 2990 Ft
Fülszöveg:
Te hiszel a sorsban?
Lauren Hope a fiatal, gyönyörű, és céltudatos nő minden kétséget kizáróan hisz benne. Két nagy álma van: sikeres író szeretne lenni, és meg akarja ismerni az igaz szerelmet, melyről a nagy könyvekben írnak.
Egy nap messzire utazik abban a reményben, hogy fájdalmait maga mögött hagyhatja. Akkor még nem is sejti, hogy ez az utazás alapjaiban változtatja meg az életét.
Távol otthonától a véletlennek köszönhetően megismerkedik egy titokzatos, jóképű zenésszel. Dylan Duprés, a biztonságot sugárzó férfi, Lauren álmainak lehetséges megvalósítója, egyben minden probléma forrása.
Vajon milyen hatással lesz Lauren életére ennek a rejtélyes férfinek a felbukkanása? Elképzelhető, hogy mindkét álma valóra válik? És ha választania kell?
Zsarnai Beáta - a Nők Lapja Caféhoz tartozó Cafeblog kiemelt bloggerének - első regénye a sors hatalmáról.
A történetről:
Nem gondoltam volna, hogy egyszer ennyire nehéz dolgom lesz, amikor egy könyvről írnék. Talán még nem is tapasztaltam ilyet. A végigolvasása után leültem, megnyitottam egy új blogbejegyzést, felvittem a könyv adatait, és sokáig csak bámultam. Valamit kiváltott belőlem ez a történet, de nem tudom, hogy mit. Megrendített? Elgondolkodtatott? Boldoggá tett? Szomorúvá? Mindenesetre határozottan pozitív, hogy erős érzelmeket váltott ki belőlem.
Szeretek úgy elkezdeni egy könyvet, hogy nem nézek utána, hogy az írója hány éves, hogy néz ki, mik a hobbijai és mik azok a dolgok, amelyeket kevésbé kedvel. Mindenféle elfogultság nélkül, csak a történet érdekel. Félve kezdtem el, a kortárs magyar íróktól nem igazán szoktam sokat várni. Ám R. Kelényi Angelika már egyszer (kétszer) megmutatta, nincs mitől félnem, egy könyvet ne ítéljek el azért, mert az írója magyar. Ugyanezt tette velem most Zsarnai Beáta is.
Bevallom, nehezen indult, az első néhány oldal alapján azt gondoltam, ez nem nekem íródott, nem én vagyok a célközönség és talán írni sem fogok tudni róla, mert nem fog tetszeni. Azután észrevétlenül sodort magával a történet, s mire észbe kaptam, már nem is tudtam letenni, minden szabad percemben azon gondolkodtam, vajon hogyan folytatódik Lauren története, és amikor lehetőségem volt, folytattam az olvasást.
Nagyon élveztem Lauren utazásait és ismerkedéseit, külön öröm volt, amikor ismerős, magyar helyszínekre "utaztam". Szívesen olvastam volna többet arról, hogy mit csinált ezeken a helyeken a főhősnő. :)
Egyetlen pici problémám annyi volt talán, hogy nekem soknak hatott a regénybe való betekintés, ehelyett szívesebben megismertem volna még a kapottnál is jobban a szereplőket.
Szomorkás, szerelmes, mozgalmas történet, igazán csajos jelenetekkel fűszerezve.
A szereplőkről:
Lauren gyakran idegesített a gondolkodásmódjával, de rengetegszer hangoztattam már korábbi könyvek értékelésénél, hogy attól, hogy egy főhőst nem szeretünk, a könyv még lehet nagyon jó. Nem csak akkor jó egy történet, ha szerethető a főszereplője. :) Dylan viszont abszolút öt csillagos karakter, szerethető, érdekes, jó lett volna többet olvasni róla is, és Laurenről is (remélem, a későbbiekben kapunk még egy kicsit belőlük az írónőtől). Ahogy minden jó történetben, itt is áll a főszereplőnk mellett egy legjobb barátnő, nélküle szerintem nem is lehetett volna teljes a könyv.
Az írónőről:
Mint már említettem, szeretek úgy olvasni egy könyvet, hogy nem nézek utána, mit érdemes tudni az írójáról. Beátáról is csupán annyit tudtam előre, hogy a Nők Lapja Café blog egyik bloggere. Amikor rákerestem a facebook oldalára, igazán meglepődtem, kivel "volt dolgom". Annyira fiatal, és hihetetlen, hogy ilyen érzésekről tud ennyi idősen írni. A könyvének elolvasása után a blogja következett, rendesen átnyálaztam majdnem az egészet, olvasgattam, és bebizonyosodott az, amit már egyébként is sejtettem. Olvasás közben arra gondoltam, csak akkor tud valaki ilyen érzelmeket leírni, ha a saját életéből merített. Így is volt, és éppen ezért ez a történet még értékesebb, mint egyébként.
Borító: 5/5
Történet: 5/5
Megfogalmazás: 5/5
Szereplők: 4/5
Szereplők kidolgozottsága: 4/5
Érdemes volt elolvasni, és örülök, hogy az Álomgyár Kiadó kiadta ezt a könyvet.
A történetről:
Nem gondoltam volna, hogy egyszer ennyire nehéz dolgom lesz, amikor egy könyvről írnék. Talán még nem is tapasztaltam ilyet. A végigolvasása után leültem, megnyitottam egy új blogbejegyzést, felvittem a könyv adatait, és sokáig csak bámultam. Valamit kiváltott belőlem ez a történet, de nem tudom, hogy mit. Megrendített? Elgondolkodtatott? Boldoggá tett? Szomorúvá? Mindenesetre határozottan pozitív, hogy erős érzelmeket váltott ki belőlem.
Szeretek úgy elkezdeni egy könyvet, hogy nem nézek utána, hogy az írója hány éves, hogy néz ki, mik a hobbijai és mik azok a dolgok, amelyeket kevésbé kedvel. Mindenféle elfogultság nélkül, csak a történet érdekel. Félve kezdtem el, a kortárs magyar íróktól nem igazán szoktam sokat várni. Ám R. Kelényi Angelika már egyszer (kétszer) megmutatta, nincs mitől félnem, egy könyvet ne ítéljek el azért, mert az írója magyar. Ugyanezt tette velem most Zsarnai Beáta is.
Bevallom, nehezen indult, az első néhány oldal alapján azt gondoltam, ez nem nekem íródott, nem én vagyok a célközönség és talán írni sem fogok tudni róla, mert nem fog tetszeni. Azután észrevétlenül sodort magával a történet, s mire észbe kaptam, már nem is tudtam letenni, minden szabad percemben azon gondolkodtam, vajon hogyan folytatódik Lauren története, és amikor lehetőségem volt, folytattam az olvasást.
Nagyon élveztem Lauren utazásait és ismerkedéseit, külön öröm volt, amikor ismerős, magyar helyszínekre "utaztam". Szívesen olvastam volna többet arról, hogy mit csinált ezeken a helyeken a főhősnő. :)
Egyetlen pici problémám annyi volt talán, hogy nekem soknak hatott a regénybe való betekintés, ehelyett szívesebben megismertem volna még a kapottnál is jobban a szereplőket.
Szomorkás, szerelmes, mozgalmas történet, igazán csajos jelenetekkel fűszerezve.
A szereplőkről:
Lauren gyakran idegesített a gondolkodásmódjával, de rengetegszer hangoztattam már korábbi könyvek értékelésénél, hogy attól, hogy egy főhőst nem szeretünk, a könyv még lehet nagyon jó. Nem csak akkor jó egy történet, ha szerethető a főszereplője. :) Dylan viszont abszolút öt csillagos karakter, szerethető, érdekes, jó lett volna többet olvasni róla is, és Laurenről is (remélem, a későbbiekben kapunk még egy kicsit belőlük az írónőtől). Ahogy minden jó történetben, itt is áll a főszereplőnk mellett egy legjobb barátnő, nélküle szerintem nem is lehetett volna teljes a könyv.
Az írónőről:
Mint már említettem, szeretek úgy olvasni egy könyvet, hogy nem nézek utána, mit érdemes tudni az írójáról. Beátáról is csupán annyit tudtam előre, hogy a Nők Lapja Café blog egyik bloggere. Amikor rákerestem a facebook oldalára, igazán meglepődtem, kivel "volt dolgom". Annyira fiatal, és hihetetlen, hogy ilyen érzésekről tud ennyi idősen írni. A könyvének elolvasása után a blogja következett, rendesen átnyálaztam majdnem az egészet, olvasgattam, és bebizonyosodott az, amit már egyébként is sejtettem. Olvasás közben arra gondoltam, csak akkor tud valaki ilyen érzelmeket leírni, ha a saját életéből merített. Így is volt, és éppen ezért ez a történet még értékesebb, mint egyébként.
Borító: 5/5
Történet: 5/5
Megfogalmazás: 5/5
Szereplők: 4/5
Szereplők kidolgozottsága: 4/5
Érdemes volt elolvasni, és örülök, hogy az Álomgyár Kiadó kiadta ezt a könyvet.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése