Szerző: Suzanne Collins
Cím: Futótűz
Eredeti cím: Catching fire
Fordította: Totth Benedek
Kiadó: Agave
Kiadás éve: 2010
320 oldal
Fülszöveg:
A Kapitólium dühös.
A Kapitólium bosszúra éhes.
A Kapitólium vért akar látni.
És az igazi harc csak most kezdődik.
Katniss és Peeta megnyerték az Éhezők Viadalát, így ők és a családjaik megmenekültek az éhezéstől, de a fiatalok nem ülhetnek nyugodtan a babérjaikon. Vár rájuk a hosszú Győzelmi Körút, ismét csak a tévénézők árgus szeme előtt.
A kötelező udvariaskodás unalmát azonban döbbenet és félelem váltja fel, amikor hírét veszik, hogy lázadás készül a Kapitólium ellen. Snow elnök sosem habozott lesújtani az engedetlenekre, és most is ott csap le, ahol senki sem várja. Emberek halnak meg, családok lesznek földönfutók, Katniss és Peeta pedig újabb küzdelemre kényszerülnek, ahol a tétek még nagyobbak, mint korábban.
A könyvről:
Vannak könyvek, amikről nehéz értékelést írni, ha még mindig a hatása alatt vagy. Éppen ezért nekem várnom kellett néhány napot, mire nekiálltam az írásnak. A trilógia első részéről már korábban született egy blogbejegyzés, itt olvasható.
Most pedig elérkeztem a második részhez, ami legalább akkora hatást gyakorolt rám, mint az első.
Olvastam kritikákat, véleményeket, értékeléseket. Sokfélét. Részben emiatt voltam kissé megijedve, ugyanis akadt köztük 1-2 negatív kritika is. Azt mondták, ez a kötet eltvájlájtosodott kezd hasonlítani a Twilightra. Megmagyarázom: Katnisst Bellához hasonlították, sokat őrlődik két férfi között. Másrészt azért aggódtam még, mert nem tetszett a fülszövege a könyvnek. Féltem, hogy a sztori egy teljesen másik irányba fog elmenni, szó sem lesz már viadalról, harcról, csak arról, hogy lázadnak az emberek, és a Kapitólium leöldösi őket. Szerencsére nem így lett. Nagyon örülök, hogy továbbvitte Collins néni ezt a viadalos szálat, pont ezt vártam tőle, pont ezt szerettem volna.
Voltak részek, ahol leesett az állam, becsuktam a könyvet, és elvonultam, hogy feldolgozhassam az olvasottakat. Voltak részek, ahol nem tudtam becsukni, és folytatni akartam, amíg lehet.
A könyv első felében reménykedtem, hogy lesz valami eksön, valami több ennél, és a második felére meg is kaptam.
Valahogy mindig úgy haladt a történet, hogy nem hagyott meglepetések és ledöbbenések nélkül. Nyitva maradt a szám, leesett az állam.
A befejezés pedig nagyon gonoszra sikeredett, mert az ember rögtön venné a következő részt, ahogy becsukta ezt. Collins néni, haragszom!
Hihetetlen... Arra gondoltam először, hogy majd idén Katniss húga lesz az arénában, és Katniss lesz a mentora. Vagy Gale megy életre-halálra szóló harcot vívni, "játékot játszani". De nem.
Nagyon ledöbbentem, amikor kiderült, hogy Katniss és Peeta mennek vissza, más korábbi győztesekkel.
Peeta megint használta az eszét, kijátszotta a lapokat, amiket tartogatott: Katniss terhessége, esküvő, stb. A lány az íjával bánik jól, a srác az eszével.
A vége pedig... tizenharmadik körzet, Kapitólium kijátszása, és mély ledöbbenés, mert szeretett és kevésbé szeretett szereplőink összeesküdtek, és valami közös titkuk van... Nálam ez is öt csillagos.
A befejezés sokkal okosabb lett, mint az elsőnél volt. Ennél még nagyobb a késztetést, hogy a következőt is a kezembe vegyem.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése