Cím: Az Arab fia (Az Arab IV.)
Borító: Faniszló Ádám
Kiadó: Álomgyár
Kiadás éve: 2018
ISBN: 978-615-5692-36-9
597 oldal, 3490 Ft
Fülszöveg:
Khalid al-Szudairi húgával együtt végérvényesen felnőtté válik, új élete küszöbén áll. Nehezen szakad el a biztonságot nyújtó családjától, de azt is érzi, ha bizonyítani akar, akkor valóra kell váltania álmait. Olyan terveket, amelyekhez valószínűleg apjának is lesz pár keresetlen szava...
Közeli családtagjai folyamatos nyomás alatt tartják, hiszen már mindenki az unokatestvérével megkötendő menyegzőre készül. Esélye sincs kihátrálni, hiszen elkövette a legnagyobb bűnt, amit nővel szemben elkövethet. Vagy házasodik, vagy halálba küldi a lányt.
Vajon miként lesz képes összeegyeztetni a vágyait, álmait a saját családja és hazája korlátaival? Sikerül Annát, az oly féltve őrzött testvért elengednie? Mi vár rá az elzárt világon kívül?
És a legfontosabb: Mi van, ha csak úgy elsuhan az ember szeme előtt a szerelem maga? Utánafordul, hogy megszerezze, vagy behunyva szemeit, lemondva a felemelő érzésről, kitart a tervei mellett?
A könyvről:
Régóta szerettem volna elolvasni, ugyanis a sorozat előző köteteit szinte le sem bírtam tenni, mindegyik részét imádtam. Kedvelem Borsa stílusát, pontosan tudja, mire van szüksége a női olvasóknak akár egy hosszú munkanap végén, akár egy házimunkákkal teli hétvégi nap estéjén, tehát tudja, hogyan írjon nőknek könnyed, romantikus történeteket.
A sorozat ezen kötetének főhőse az előző kötetek főhősének a fia, egy teljesen más történet, ezért akár önálló kötetként, az előzmények ismerete nélkül is olvasható, jóllehet, ez már a sorozat negyedik kötete.
Tartottam tőle, hogy az írónő beleesik abba a hibába, amelybe sok szerző, ha túl sokáig foglalkozik egy főhőssel: hogy a következő főhőse ugyanolyan lesz, mint az előző. Itt pláne fennállt a veszély, hiszen Khalid a gyermeke Gamalnak. Szerencsére azonban érezhetőek voltak a személyiségjegyek különbözőségei, s mindezt úgy, hogy megmaradtak bizonyos hasonló vonások, ezzel jelezvén a családi köteléket.
Azt éreztem, hogy habár Gamal sokkal jobban élvezte az életet, csinált butaságokat, ám mégsem azon a szinten, ahogy Khalid teszi ugyanezt, ő ugyanis felelőtlen, már-már irracionálisan nagy hibákat követ el. Nem volt számomra teljesen világos, hogy egyes tetteihez milyen gondolatok vezettek, nem értettem, miért nem gondolja át a nagyobb döntéseit, azonban a személyisége miatt igazán kedveltem.
Leila számomra eddig sem volt szimpatikus, ebben a kötetben azonban végképp megutáltam. Nem a szerelmi három(négy-,öt-)szögben betöltött szerepköre miatt, mint inkább a viselkedése miatt.
Szerintem minden olvasó titkon reménykedik egy bizonyos választásban, nekem is volt kedvenc női karakterem a Khalid által kiszemelt hölgyek közül, és izgalommal teli várakozással olvastam végig a történetet, hogy vajon mi sül ki ebből a hatalmas kavarodásból, amelybe főhősünk saját magát sodorta - hol tudatosan, hol véletlenül.
A történet tetszett, apróbb dolgok voltak, melyeket hiányoltam: többek között Khalid édesanyját, nem kapott sok szerepet. Vártam továbbá, hogy kissé jobban kibontakozzon akár Sophie, akár Natasa karaktere, s hiányoltam az ő dolgaik lezárását.
Egy kicsit fájdította a szívemet az, hogy habár Anna története igazán felhőtlenül zárult Az Arab lánya című kötetben, itt mégsem teljesen rózsaszín számára az élet - pedig őt igazán kedvelem, megérdemelné a tökéletes harmóniát, boldogságot.
Összességében:
Két dolog fájdította a szívemet. Az egyik, hogy a könyv lezárásánál hiába a "happy end", mégsem éreztem azt a stabilan boldog befejezést, amit szerettem volna. Tele lettem "mi lesz velük, ha..."-szerű kérdésekkel. A másik, hogy hiányoltam az érzelmek mélységét (és magasságát) minden szereplőnél, kicsit felületesnek tűntek a kapcsolatok - legalább is Gamal történetével összehasonlítva, aki, amikor az ő életéről olvastam, hol felhők feletti magasságokban, hol beláthatatlan mélységekben barangolt lelkileg, ő tele volt szeretettel, gyűlölettel, vággyal, míg Khalid inkább csak kereste a helyét.
Borsa stílusát még mindig nagyon szeretem, s ez valószínűleg nem is fog változni. Üde színfolt a megfogalmazása ebben a műfajban/kategóriában, úgyhogy ha valami igényes, de szórakoztató, csajos, romantikus kötetre vágyik az ember, az ő kötetei abszolút jó választásnak bizonyulnak.
Pontozásom:
Borító: 5/5
Történet: 4/5
Stílus: 4/5
Karakterek: 4/5
A könyvről:
A sorozat ezen kötetének főhőse az előző kötetek főhősének a fia, egy teljesen más történet, ezért akár önálló kötetként, az előzmények ismerete nélkül is olvasható, jóllehet, ez már a sorozat negyedik kötete.
Tartottam tőle, hogy az írónő beleesik abba a hibába, amelybe sok szerző, ha túl sokáig foglalkozik egy főhőssel: hogy a következő főhőse ugyanolyan lesz, mint az előző. Itt pláne fennállt a veszély, hiszen Khalid a gyermeke Gamalnak. Szerencsére azonban érezhetőek voltak a személyiségjegyek különbözőségei, s mindezt úgy, hogy megmaradtak bizonyos hasonló vonások, ezzel jelezvén a családi köteléket.
Azt éreztem, hogy habár Gamal sokkal jobban élvezte az életet, csinált butaságokat, ám mégsem azon a szinten, ahogy Khalid teszi ugyanezt, ő ugyanis felelőtlen, már-már irracionálisan nagy hibákat követ el. Nem volt számomra teljesen világos, hogy egyes tetteihez milyen gondolatok vezettek, nem értettem, miért nem gondolja át a nagyobb döntéseit, azonban a személyisége miatt igazán kedveltem.
Leila számomra eddig sem volt szimpatikus, ebben a kötetben azonban végképp megutáltam. Nem a szerelmi három(négy-,öt-)szögben betöltött szerepköre miatt, mint inkább a viselkedése miatt.
A történet tetszett, apróbb dolgok voltak, melyeket hiányoltam: többek között Khalid édesanyját, nem kapott sok szerepet. Vártam továbbá, hogy kissé jobban kibontakozzon akár Sophie, akár Natasa karaktere, s hiányoltam az ő dolgaik lezárását.
Egy kicsit fájdította a szívemet az, hogy habár Anna története igazán felhőtlenül zárult Az Arab lánya című kötetben, itt mégsem teljesen rózsaszín számára az élet - pedig őt igazán kedvelem, megérdemelné a tökéletes harmóniát, boldogságot.
Összességében:
Két dolog fájdította a szívemet. Az egyik, hogy a könyv lezárásánál hiába a "happy end", mégsem éreztem azt a stabilan boldog befejezést, amit szerettem volna. Tele lettem "mi lesz velük, ha..."-szerű kérdésekkel. A másik, hogy hiányoltam az érzelmek mélységét (és magasságát) minden szereplőnél, kicsit felületesnek tűntek a kapcsolatok - legalább is Gamal történetével összehasonlítva, aki, amikor az ő életéről olvastam, hol felhők feletti magasságokban, hol beláthatatlan mélységekben barangolt lelkileg, ő tele volt szeretettel, gyűlölettel, vággyal, míg Khalid inkább csak kereste a helyét.
Borsa stílusát még mindig nagyon szeretem, s ez valószínűleg nem is fog változni. Üde színfolt a megfogalmazása ebben a műfajban/kategóriában, úgyhogy ha valami igényes, de szórakoztató, csajos, romantikus kötetre vágyik az ember, az ő kötetei abszolút jó választásnak bizonyulnak.
Pontozásom:
Borító: 5/5
Történet: 4/5
Stílus: 4/5
Karakterek: 4/5
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése