2016. május 27., péntek

Anne L. Green: Eltitkolt múlt

Szerző: Anne L. Green
Cím: Eltitkolt múlt
Kiadó: Álomgyár
Kiadás éve: 2016
508 oldal
















Fülszöveg: 
Megszelídülhet egy vérbeli szívtipró?
„Alexander Cross vagyok, egy veszedelmes és vakmerő csábító, a határtalan gyönyörök legfőbb rajongója. Az erotikus hódításaimat hobbinak tekintem, a kapcsolataimból kizárok minden lehetséges érzelmi kötődést, életem elsődleges célja újabb és újabb nő meghódítása. Szándékaimat sosem titkoltam, éppen ezért nem is értem, mit esznek rajtam olyan nagyon a nők? Tényleg ennyit jelentene a külső? Az előkelőség? A gazdagság? A szép szavak? A szemtelenség valóban lefegyverző lenne? Vagy talán csak a rossz, a bűn, a gonoszság izgalma csalogatja őket?”
De mi történik, ha egy ilyen férfi beleun az addigi egyhangú, felszínes és érzelemmentes életébe és önmaga elszámoltatása közepette véletlenül elüti azt a nőt, aki életében először másképp tekint rá? 
Amikor Alex belenéz szépséges áldozata kék szemeibe, minden megváltozik, függővé válik. Megtapasztalja, milyen szeretni, gondoskodni és szeretve lenni. Idővel ráébred azonban, hogy Lexie nem az a nő, akinek hitte, múltja tele van szenvedéssel, titkokkal és fájdalmas rejtélyekkel, ám addigra már késő: elnyeli őt a mély, őszinte érzelem, amit a lány iránt táplál.
Vajon a múlt sötét titkai engedik a fiatal szerelmeseket új életet kezdeni?

A borítóról:
Anne L. Green világa egy teljesen új díszbe öltözött, hiszen az új regénye sokban eltér a már megszokott stílustól. Mellékesen megjegyezném, hogy az eddigieket is nagyon szerettem és elnyerték a tetszésemet, az viszont biztos, hogy a jelenlegi lényegesen "divatosabb" ruha. :) Egyébként amióta két kicsi rózsaszín baba/lányka anyukája vagyok, azóta vonzz magához minden, ami rózsaszín, akár a mágnes (vagy a legyeket a légypapír), holott eddig a hideg rázott ettől a színtől. Nagyon tetszik, ahogy a rózsaszín cím (és a kiadó logója) kiemelkedik a képből. 
Összegezve azt lehet mondani, a korábbi borítók érettebbek, romantikusabbak (mondjuk a 30-as és afölötti nők kezében tudom elképzelni), a jelenlegi fiatalosabb, bohókásan szerelmesebb, a húszas-harmincas nők kedvence lehet. 




A történetről: 
Már az első oldalaknál feltűnt, hogy ez a könyv nem olyan, amilyenek a romantikus könyvek lenni szoktak, röviden: nem egyszerű. Ezt pedig a szó legjobb értelmében értem. Ritkán találkozhat az olvasó igényesen megírt romantikus regénnyel, márpedig ez a könyv pont ilyen, egy igazán különleges színfolt azoknak a nőknek, akik szerelmesek a szerelem gondolatába. Látszik a regény stílusán, hogy jól át lett gondolva, az írónő időt szánt rá, nem egy összecsapott limonádé. A Danielle Steel-féle romantikus könyvekkel az a bajom, hogy elkövetik a legnagyobb hibát, ami még egy jó sztorit is unalmassá tesz: kiegyeznek magukkal egy nagyon silány szókincsben, mondván, hogy jól van az úgy, sz olvasóknak úgysem az a lényeg. Anne L. Green esetében szerencsére nincs ez így. Nem csak a külcsín, de a belbecs is kiváló. Így kell megírni egy regényt akkor, ha nem csak az eladott példányok száma számít, hanem az is, hogy a könyv olvasói értékeljék és szeressék a könyv íróját. 
Szerencsésnek érzem magam, ugyanis többször is volt alkalmam üzeneteket váltani az írónővel, ezáltal nyertem egy kis bepillantást a regényein túl az ő csodás, megálmodott világába. Ebben a könyvben pedig benne van a személyisége is, ez a stílusosan megírt romantikus hangulat már szinte a védjegyévé vált. Megismételhetetlen, utánozhatatlan, páratlan. 
Leginkább azoknak a nőknek tudnám ajánlani ezt a kötetet, akik imádnak szerelmesek lenni, és azoknak, akik több évi házasság után kalandra vágynak oly módon, hogy az a férjüket se sértse meg. :-D Szeretem Anne L. Green könyveiben, hogy visszarepítenek a romantikus első találkozások és a nehézkes megismerkedés idejébe, ráadásul egy-egy elolvasott fejezet után sokszor a férjemre is másképpen néztem, nem úgy, mint aki már évek óta mellette van. Mintha ez a könyv az érzéseimet felerősítette volna, és ez nagyon pozitív, jó hatással volt a házasságomra. 

A szereplőkről: 
Elsősorban el kell mondanom, hogy az első 60-80 oldalt körülbelül ötször kellett végigolvasnom, ugyanis rendszeresen kivette a lányom a könyvjelzőmet, így elkerülvén, hogy valami kimaradjon, nem lapoztam vissza, hanem elölről kezdtem, ha már úgyis az elején tartottam. Talán ez lehetett az oka, de Lexie nagyon nem nyerte el a tetszésemet ezeken az oldalakon. Semmi más problémám nem volt vele, csupán annyi, hogy úgy éreztem, soha nem lenne a barátnőm, mert olyan hangulatingadozásai vannak, amiket egyetlen ember sem tudna elviselni (na jó, Alexet kivéve, de ő álompasi, elvisel mindent :)). Alex már a legelső megszólalásánál is egy ideiglenes nagy Ő lett számomra, szeretem, ha egy pasi tud szeretni, ki tudja mondani az érzéseit és ami a legritkább: ha figyelmes. Minden megvolt benne, ami egy tökéletes férfihez kell. Egyébként Lexie sem volt sokáig ellenszenves számomra, ugyanis minél többet tudtunk meg róla (Alexnek köszönhetően), annál jobban megértettem és megkedveltem. Ez ugyan "csak" egy kitalált történet kitalált szereplőkkel, de el sem tudjuk képzelni, mennyi olyan nő van, akinek ugyanolyan erősnek kell lennie, mint itt a főhősnőnknek. 
Az egyik kedvenc sorozatomban van egy jelenet, amelyben arról beszélnek, mennyire fel tudja dobni az ember napját, amikor sült krumplit rendel, és az adag krumpliba véletlenül belekerül a konyhában egy csavart burgonya, ugyanis mivel nem azt rendelte, ezért az az egy szem különlegesnek számít. Ennek a kötetnek Aiden volt a csavart burgonyája, az, aki a leginkább szerethető, vagy kicsit közhelyesebben mondva ő volt ezen a gyönyörű és finom tortán a hab. 
A történetben egyébként ismerős arcok is felbukkannak azoknak, akik már olvastak korábban is ALG-könyveket, ők pedig rendszeresen mosolyt tudnak csalni az arcunkra. 
Nyilván nem kalandregény, ne várjuk azt, hogy akciódús eseményekkel és hatalmas, világmegváltó fordulatokkal van tele, egyszerűen le kell ülni egy kényelmes fotelbe, és élvezni azt, hogy biztosan mosolyogni fogsz, mert ez egy olyan könyv, ami szívet melengető és lelket simogató. Nagyon várom, hogy az írónőtől újabb könyvet olvassak, ugyanis az ő könyvei a legszebb szivárványok a szürke hétköznapokon. 

Nagy általánosságban pedig elmondható, hogy a mindennapi fájdalmainkra helyi érzéstelenítő lehet egy Anne L. Green könyv! (A kockázatok és mellékhatások tekintetében kérdezze az írónőt vagy a kiadót!)

Pontázásom: 
Borító: 5/5
Történet: 5/5
Stílus: 5/5
Szerelők: 5/5

A könyvet az Álomgyár Kiadó weboldalán megtaláljátok, az írónőt pedig követhetitek facebookon! :) 

1 megjegyzés :