Szerző: Gary Chapman
Cím: 12 dolog, amit jó lett volna tudni az esküvőm előtt
Eredeti cím: Things I Wish I'd Known Before We Got Married
Fordította: Szilágyi Zsófia
Kiadó: Harmat
Kiadás éve:2015
146 oldal, 2500 Ft
"Ha tudtam volna, hogy a feleségem szexinek találja, ha kiviszem a szemetet, akkor naponta kétszer is megtettem volna!"
"Különös, hogy az élet minden egyéb területén felismerjük a tanulás fontosságát, de azt nem vesszük figyelembe, hogy a házasság is komoly felkészülést igényel. A legtöbb ember éveken át készül a hivatására, arra azonban alig fordít energiát, hogy felkészüljön a házasságra. Így nincs abban semmi meglepő, hogy általában sokkal sikeresebbek vagyunk szakmai téren, mint a boldog házasélet kialakításában" - írja Gary Chapman a szeretetnyelvekről szóló népszerű könyvek szerzője, aki házassági tanácsadóként sok évtizede kutatja a sikeres és jól működő párkapcsolat titkát.
Chapman beszélgetésre inspiráló olvasmánynak szánja könyvét, amely segít a pároknak - akár az esküvő előtt, akár utána - egymás jobb megismerésében és az együttéléshez szükséges kapcsolati készségek kialakításában. Saját házasságának kezdeti nehézségeiből kiindulva gyűjtötte össze azokat a szempontokat - kommunikáció, érzelmek kifejezése, konfliktusmegoldás, bocsánatkérés, nézeteltérések tisztázása, pénzügyek kezelése, a szülőkkel való kapcsolat, házassági szerepek, szexuális beteljesülés, a különbségek összehangolása -, amelyeknek közös átgondolása egészségesebbé és boldogabbá teheti a házasságokat.
Jó lett volna ezt a könyvet még az esküvőm, és a férjemmel való összeköltözés előtt elolvasni. Valószínűleg rengeteg vitától, gondtól óvtuk volna meg önmagunkat, egymást és a kapcsolatunkat is.
A tartalomjegyzéket végigfutva (és azt a férjemnek felolvasva) jókat mosolyogtunk és bólogattunk, ám amikor végigolvastam a könyvet, akkor nem azt éreztem, hogy jól szórakozom, hanem azt, hogy minden egyes ponton alaposan el kell gondolkodni.
Gary Chapman hihetetlen. Annyira jól ismeri az emberi természetet, ahogyan csupán nagyon kevesen, és szerencsére ezt a tudását igyekszik jóra fordítani - és sikerül is neki. Biztos vagyok benne, hogy amelyik párok kezükbe veszik ezt a könyvet, kivétel nélkül mindannyian segítséget kapnak az írótól.
Mennyire érdekes, hogy az emberek legtöbbje (vagy talán mind) rengeteg figyelmet fordít az esküvőre, hogy minden tökéletes legyen és szép, hogy mindenki jól érezze magát, viszont senki nem tervezi meg a házasságát, nem gondolja végig, mit kell megtenni ahhoz, hogy zökkenőmentes legyen. Pedig az esküvőnk az életünkből csupán 1 nap, míg a házasságunk remélhetőleg hosszú-hosszú évtizedek kalandja lesz.
Az első fejezetben olvashatjuk, hogy a párok nagy többsége arra a kérdésre, hogy miért szeretnének házasságot kötni, azt a választ adják, hogy azért, mert szeretik egymást. Én is mindig azt hittem, hogy ennyi elég a boldogsághoz, biztos voltam benne, hogy ha szeretnek és szerethetek, akkor nincs semmi másra szükségem. Most már tudom, a házasság egy kemény társasjáték, tele kompromisszumokkal, megértéssel, őszinteséggel és összefogással. Persze csak akkor, ha minden rendben van. Ha a felek nem elég érettek ahhoz, hogy a fent leírt módon kezeljék kapcsolatukat, akkor csúnyán fogalmazva a kukába is dobhatják a szerelmüket, mert nem lesz elég.
Érdekesnek találtam a bocsánatkérés nyelveit és a szeretetnyelveket, melyek nem csak a párkapcsolatokra nézve nagyon hasznosak, hanem arra is, hogy megtanuljuk, hogyan tudunk bocsánatot kérni (vagy hogyan tudjuk kimutatni a szeretetünket) a szüleinktől, testvéreinktől, gyermekeinktől, barátainktól úgy, hogy ne csak mi érezzük őszintének, hanem ők is.
Nagyon nehéz lehet, hogy úgy találjon valaki párt magának, hogy mind a bocsánatkérés nyelve, mind a szeretetnyelvük egyezzen. Elképzelhetetlennek tartom. Férjem és én mindkettőben különbözünk, és valószínűleg ennek tudható be a sok vita, vagy hogy a legapróbb problémát is helytelenül kezeljük.
Mindketten nagyon heves vérmérsékletűek vagyunk, én azt szeretném, ha ő gyakrabban kivenné a részét a feladatokból, a családi programokból, ő pedig azt, hogy ha mégsem teszi, ne olyan hangnemben panaszkodjak neki, ahogy azt szoktam.
A könyv elolvasása után, amikor hazajött, leültem beszélni vele (ugyanis előző este összekaptunk), és megvitattuk, hogy ha mindketten úgy látjuk, képesek vagyunk megbeszélni és közös nevezőre jutni, leülhetnénk, és elmondhatnánk mindketten mi bánt minket. Az első kérdése az volt, hogy milyen önismereti/pszichológiai könyvet olvastam? :)
Mindenféle "töltelék" nélkül is tökéletes könyv ez, ajánlom hát mindenkinek (a közeli szeretteimre pedig szó szerint rá fogom erőszakolni), ám Chapman nem éri be ennyivel, egy kis önismereti teszttel kedveskedik még az olvasóknak. Minden fejezet végén kérdéseket intéz hozzánk, melyek megválaszolásával könnyedén megismerhetjük önmagunkat, párunkat, kapcsolatunkat.
Nem csak lekötött és elgondolkodtatott, de úgy érzem, segít jobb emberré válni ez a könyv. Persze ilyen rövid idő alatt nem lehet változni, az előző kijelentésemet később, hetek/hónapok/évek múlva tudom csak megerősíteni.
Minden szempontból tökéletes!
Köszönet a Harmat Kiadónak, hogy kiadták ezt a könyvet, felér ezer önismereti tréninggel.
Jó lett volna ezt a könyvet még az esküvőm, és a férjemmel való összeköltözés előtt elolvasni. Valószínűleg rengeteg vitától, gondtól óvtuk volna meg önmagunkat, egymást és a kapcsolatunkat is.
A tartalomjegyzéket végigfutva (és azt a férjemnek felolvasva) jókat mosolyogtunk és bólogattunk, ám amikor végigolvastam a könyvet, akkor nem azt éreztem, hogy jól szórakozom, hanem azt, hogy minden egyes ponton alaposan el kell gondolkodni.
Gary Chapman hihetetlen. Annyira jól ismeri az emberi természetet, ahogyan csupán nagyon kevesen, és szerencsére ezt a tudását igyekszik jóra fordítani - és sikerül is neki. Biztos vagyok benne, hogy amelyik párok kezükbe veszik ezt a könyvet, kivétel nélkül mindannyian segítséget kapnak az írótól.
Mennyire érdekes, hogy az emberek legtöbbje (vagy talán mind) rengeteg figyelmet fordít az esküvőre, hogy minden tökéletes legyen és szép, hogy mindenki jól érezze magát, viszont senki nem tervezi meg a házasságát, nem gondolja végig, mit kell megtenni ahhoz, hogy zökkenőmentes legyen. Pedig az esküvőnk az életünkből csupán 1 nap, míg a házasságunk remélhetőleg hosszú-hosszú évtizedek kalandja lesz.
Az első fejezetben olvashatjuk, hogy a párok nagy többsége arra a kérdésre, hogy miért szeretnének házasságot kötni, azt a választ adják, hogy azért, mert szeretik egymást. Én is mindig azt hittem, hogy ennyi elég a boldogsághoz, biztos voltam benne, hogy ha szeretnek és szerethetek, akkor nincs semmi másra szükségem. Most már tudom, a házasság egy kemény társasjáték, tele kompromisszumokkal, megértéssel, őszinteséggel és összefogással. Persze csak akkor, ha minden rendben van. Ha a felek nem elég érettek ahhoz, hogy a fent leírt módon kezeljék kapcsolatukat, akkor csúnyán fogalmazva a kukába is dobhatják a szerelmüket, mert nem lesz elég.
Érdekesnek találtam a bocsánatkérés nyelveit és a szeretetnyelveket, melyek nem csak a párkapcsolatokra nézve nagyon hasznosak, hanem arra is, hogy megtanuljuk, hogyan tudunk bocsánatot kérni (vagy hogyan tudjuk kimutatni a szeretetünket) a szüleinktől, testvéreinktől, gyermekeinktől, barátainktól úgy, hogy ne csak mi érezzük őszintének, hanem ők is.
Nagyon nehéz lehet, hogy úgy találjon valaki párt magának, hogy mind a bocsánatkérés nyelve, mind a szeretetnyelvük egyezzen. Elképzelhetetlennek tartom. Férjem és én mindkettőben különbözünk, és valószínűleg ennek tudható be a sok vita, vagy hogy a legapróbb problémát is helytelenül kezeljük.
Mindketten nagyon heves vérmérsékletűek vagyunk, én azt szeretném, ha ő gyakrabban kivenné a részét a feladatokból, a családi programokból, ő pedig azt, hogy ha mégsem teszi, ne olyan hangnemben panaszkodjak neki, ahogy azt szoktam.
A könyv elolvasása után, amikor hazajött, leültem beszélni vele (ugyanis előző este összekaptunk), és megvitattuk, hogy ha mindketten úgy látjuk, képesek vagyunk megbeszélni és közös nevezőre jutni, leülhetnénk, és elmondhatnánk mindketten mi bánt minket. Az első kérdése az volt, hogy milyen önismereti/pszichológiai könyvet olvastam? :)
Mindenféle "töltelék" nélkül is tökéletes könyv ez, ajánlom hát mindenkinek (a közeli szeretteimre pedig szó szerint rá fogom erőszakolni), ám Chapman nem éri be ennyivel, egy kis önismereti teszttel kedveskedik még az olvasóknak. Minden fejezet végén kérdéseket intéz hozzánk, melyek megválaszolásával könnyedén megismerhetjük önmagunkat, párunkat, kapcsolatunkat.
Nem csak lekötött és elgondolkodtatott, de úgy érzem, segít jobb emberré válni ez a könyv. Persze ilyen rövid idő alatt nem lehet változni, az előző kijelentésemet később, hetek/hónapok/évek múlva tudom csak megerősíteni.
Minden szempontból tökéletes!
Köszönet a Harmat Kiadónak, hogy kiadták ezt a könyvet, felér ezer önismereti tréninggel.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése