51 darab olvasás. Az eddigiekhez képest kevés, a megváltozott, besűrűsödött életemhez képest egészen elfogadható mennyiség - és a minőségre sincs különösebb panaszom, bár azon még van mit javítani.
Egyébként a moly.hu szerint idén 188 könyvet vettem/kaptam/szereztem/találtam, ami ellen nincs semmiféle fegyver a kezemben, amivel védekezni tudnék. :) Amikor megláttam ezt a számot, lefagytam egy pillanatra, megdöbbentett ez a nagy mennyiség, de végigfutva a könyvcímeken - eléggé reálisnak látom... sajnos függő vagyok... :)
Ám most nem a könyvvásárlásokról, hanem az olvasásokról jöttem írni, úgyhogy lássuk, hogyan alakult a 2018-as év olvasmányaim szempontjából...
Idén is szeretném kifejezni hálámat a kiadóknak, szerzőknek, sőt, idén különösen, ugyanis a már említett besűrűsödött életem miatt lassabban, kevesebbet sikerült írnom, így idén minden recenziós példányt csak úgy fogadtam, hogy előre jeleztem, nem lesz meg pár nap alatt a recenzió - ők azonban türelmesen, kedvesen fogadták ezt a megnyilvánulásom. Köszönöm!
Az idén olvasott 51 kötetből...
...17 darab regény,
...13 darab mesekönyv,
...4 darab verseskötet,
...31 darab magyar szerzőtől.
Tekintve az olvasmányaim alacsony számát, nem tervezek tartalmas posztot írni idén, így nem is sorolok fel különösebben "legeket", de talán néhányat mégis kiemelnék:
Legjobb mesekönyv: Benedek Elek: Többsincs királyfi
Legszebb illusztráció: Szabó Zsolt: Róka úr ajándéka
Legjobb külföldi: Dan Brown: Eredet
Legjobb női szerzős: Anne L. Green: Ördögi kísértés
Legjobb magyar: Benyák Zoltán: Az utolsó emberig
S akkor most jöjjön a top 10, ahogy az minden évben lenni szokott:
A Habsburg elnyomás XIX. századi világában Wass Albert nem titkolt erdélyi családregénye egyszerre tart társadalmi-nemzeti önvizsgálatot és fájdalmasan felkészítő történelmi memoritert a mai magyar utódnemzedékek számára. A 48-as és a kiegyezéskori nemzedékek meghasonlásának hű tükre ez a kötet.
Axel Steen helyettes felügyelő üzenetet kap a múltból. Egy brutális nemi erőszak elkövetőjének DNS-mintája egyezést mutat egy négy évvel korábbi felderítetlen gyilkosság elkövetőjének DNS-ével. Axel újult erővel veti bele magát a nyomozásba. Kiderül, hogy az erőszaktevőnek több hasonlóan kegyetlen támadás is terheli a lelkét. Miközben Axel szeretné kapcsolatba hozni a gyilkosságot a szexuális bűncselekményekkel, kiderül, hogy a DNS-egyezés csak gondatlanság eredménye. A szexuális bántalmazásos esetek felderítése kapcsán mégis új nyomra lel a gyilkossági ügyben, és döbbenetes eredményre jut.
Závada Pál új regénye egy 67 éves férfi és egy 34 éves nő egymást faggató, egymásban tükröződő testamentuma. Milota György utoljára meséli el életének, családjának, szerelmeinek, falujának történeteit és legendáit, a méhészet és a máktermesztés fortélyait – miközben Roszkos Erika megpróbál a maga zsákutcába jutott életébe eligazodni. A Milota különleges családregény: A két elbeszélő hol ugyanarra az élményre közelít, hol évszázadokra eltávolodik egymástól – míg mézevők és morfinisták, tótok és magyarok, kivándorlók és betelepülők, szeretők és házastársak, barátok és ellenségek, apák és fiúk sorsa egyetlen füzérré fonnódik. A mesélők pedig úgy válaszolják meg egymás emlékezéseit, hogy szavaik az 1997-es Pünkösdöt keringik körül. Eközben kipattannak a mézelő akácfürtök, és kibontják majd szirmukat a mákvirágok.
Küldök egy új verset, Óda a haladékhoz címűt, remélem, elég szívhez szóló, mert pár nap haladék még nagyon elkelne – írja a költő a kiadónak, aki természetesen meghatva megadja a haladékot, hiszen ez a kötet csupán tizenhét évvel a Bögre azúr, valamint épp hogy kilenc évvel a Szívdesszert után készül el, és hát a jó munkához, tudjuk, idő kell. Főleg, ha a költő nem kapkodós. Viszont bámulatos költemények születhetnek épp emiatt arról, hogy nem az, és hogy milyen nem még. Hogy nem kertbarát, nem e-mail- és telefonbarát, viszont gyerek- és családbarát, illetve hogy mit jelent számára a költői szerep, kiváltképp mikor hitvesi, esetleg létösszegző lírát vagy épp futballkommentátor-ódát, tehenészeti költeményt költ. Ebben a kötetben minden tiszta sor, mindent ki lehetett mondani, minden olyan mint minden, és Daniból közben Dániel lesz, mi pedig megtudjuk, hogy az ő korában / egy rendes költő meg van halva már. Azonban ő konokul ragaszkodik magánemberi rendetlenségéhez, miközben ha a rímek és ütemek rendjéről van szó, a nyelv és a forma úgy engedelmeskedik neki, ahogy nagyon keveseknek a kortárs költészetben.
6. R. Kelényi Angelika: A grófnő árnyékában
1609 októberében Fabricius Flóra, a pozsonyi orvos lánya Báthory Erzsébet udvarába érkezik, hogy megkeresse eltűnt nővérét. Ha tudta volna, mi vár rá, talán útnak sem indul.
Ám hamarosan megtanulja, semmi sem az, aminek látszik, és semmi sem biztos, csak a halál. Ki mozgatja vajon a szálakat? Ki az, aki befolyásolja az eseményeket, és a gyilkolástól sem riad vissza?
Minden erejére szüksége van, hogy legyőzze az akadályokat és kibogozza a sötét titkot, melyet a csejtei vár falai rejtenek.
Egyetlen emberre számíthat csupán, az Itáliából érkezett, kétes jellemű, mégis rendkívül vonzó férfira, akiről azt sem tudja pontosan, hogy kicsoda, és azt sem, miért segít neki.
R. Kelényi Angelika, Terézanyu-díjas írónő 17. század elején játszódó regénye kalandos, izgalmas, és vérfagyasztó történetet mesél el. Ahogy azt már megszokhattuk, írása nem nélkülözi a romantikát, a politikai cselszövést és a korhű történelmi háttér megjelenítését sem.
5. Anne L. Green: Ördögi kísértés
Reggie Reynolds a Las Vegas-i rámenős csirkefogók gondtalan életét éli: szórja a pénzt és gátlástalan módon használja ki a nőket. Minden este hatalmas összegeket kockáztatva teszi meg a tétjeit a Bellagio kaszinó játékasztalainál. Az életet játéknak fogja fel, elszántan hiszi, hogy kivétel nélkül mindent ő irányít. Hozzászokott a fényűzéshez, és ahhoz, hogy neki senki sem mondhat nemet.
Egy napon azonban szembesül a visszautasítással, amikor Victoria Sawyer szemrebbenés nélkül fordít neki hátat. Abban a pillanatban, ahogy Reggie belenéz Vicky haragos, igéző zöld szemeibe, a játszma elkezdődik. Gyors, szenvedélyes, spontán és kíméletlen módon kívánja leigázni vágyai tárgyát. A csábítás hazai terep számára, és bármire képes, hogy minden megkezdett partiból nyertesen kerüljön ki. Egy olyan játszma veszi kezdetét kettőjük között, aminek a kimenetele azonban még előtte is homályos.
Reggie-t sokként éri, hogy az ő életét is egy felsőbb hatalom befolyásolja. Rá kell ébrednie, hogy ő sem mindenható. Azok a dolgok ugyanis, amelyek a felismeréshez vezető úton fontossá válnak számára, mint az egészség, a szabadság, a szerelem és a boldogság, pénzzel nem megvásárolhatók. Kemény leckét kap a barátságról, megbocsátásról, és arról, hogy az élet törékeny, és nagyon gyakran igazságtalan.
4. Gregus Gábor: Végső elmezavar
Az átlagos férfi még mindig annak a világnak a foglya, ahol minden másképp működik, és ahol bármi megtörténhet. Ezúttal megcsillan a végleges szabadulás lehetősége, kérdés azonban, hogy valóban szabadulni akar-e. A fantázia birodalmában most sem unalmas az élet. A herbáknak nevezett növénylények beilleszkedni próbálnak, és a gépesítés egyre inkább összefonódik a Hullám varázserejével. Mindeközben vérszomjas boszorkányok tűnnek fel a színen, akik uralmuk alá hajtják az összes útjukba kerülő várost, továbbá egy szörnyű ragály is terjed, ami válogatás nélkül tesz tébolyodottá mindenkit, akit elér.
A történet most is cselszövésekkel, csatákkal, bűbájjal és szerelemmel tarkított. A végső küzdelem megkezdődik, mind a belső, mind pedig a külső világban, és a férfinak döntenie kell, valójában hová is tartozik. A sötét mese a befejezéshez közeledik, ám kérdés, ki éli meg a finálét. Vagy egyáltalán lesz-e olyan, aki megéli…
Az 1953-ban írt Tizenhárom almafa a klasszikus történelmi regény hagyományai szerint a nagypolitika történései helyett inkább arra összpontosít, hogy e történések hatása miképpen jelenik meg a kisemberek életében, ez esetben a kommandói vadőr, Tánczos Csuda Mózsi és családja mindennapjaiban. Az újonnan kijelölt magyar-román határ éppen Mózsiék háza alatt szeli ketté Erdélyországot. Mózsi annak idején húsz almafát ültetett a ház mellé, melyekből Észak-Erdély hazatérésekor már csupán tizenhárom fácska növekszik a kommandói hegyoldalban. A remek humorral fűszerezett szatírikus mű visszatérő motívumaként szerepeltetett almafák így válnak a székely megmaradás jelképévé: a csonkokból életrevaló vesszők sarjadnak, bizonyítván azt, hogy „Isten, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.”
Esküdt ellenségek. Ők ketten. Akiket a halál sem ment meg attól, hogy egymásnak essenek. Minden időkben, újra és újra.
A felfedezések korában, egy rozzant vitorláson hánykolódva az óceánon a régi és az újvilág közt. A nagy francia forradalom utáni évtizedben, de Sade márki meglepetésekkel teli, bizarr kastélyában. A viktoriánus London bűzös sikátoraiban, ahol Hasfelmetsző Jack szedi áldozatait. Háborúkban, végnapokban mindig szembetalálkoznak, és mindhalálig harcolnak önmagukért, a hitükért vagy a szeretett nőért.
Most pedig, végül, itt állnak egymással szemben, és ezúttal mindannyiunk sorsáért kell megküzdeniük.
Benyák Zoltán, aki olykor vérfagyasztóbb, mint Stephen King, máskor merészebben mesél, mint Neil Gaiman, ezúttal a világ legkegyetlenebb küzdelméről ír, amely átível történelmünkön – a régmúltból az elképzelt, távoli jövőbe.
1. Dan Brown: Eredet
Robert Langdon, a szimbolika és a vallási ikonológia harvardi professzora a bilbaói Guggenheim Múzeumba érkezik, hogy részt vegyen egy felfedezés bemutatásán, amely „mindörökre megváltoztatja a tudományokat”. Az esemény házigazdája Langdon barátja és egykori tanítványa, Edmond Kirsch, a negyvenéves tech-mágnás, akit káprázatos találmányai és merész előrejelzései az egész világon vitatott figurává tettek. A mai este sem kivétel: azt állítja, hogy egy megdöbbentő áttörést jelent be, amelynek messzeható következményei lesznek.
Ám Langdon és a több száz vendég legnagyobb döbbenetére, az esemény még azelőtt tragikus véget ér, hogy igazán elkezdődhetne. Langdon kétségbeesett menekülésre kényszerül a múzeum igazgatónőjével, Ambra Vidallal. Barcelonába szöknek, és veszélyes kutatásba kezdenek egy jelszó után, amely megnyitja Kirsch titkát.
Langdonnak és Vidalnak meg kell találnia az utat a város labirintusszerű átjáróiban egy olyan ellenséggel szemben, amely minden fordulónál egy lépéssel előttük jár. A nyomot, amelyet követnek, csak rejtélyes szimbólumok és többértelmű modern művek jelölik, de Langdon és Vidal sorra megfejti a nyomravezetőket, és végül szemtől szembe kerülnek egy világrengető igazsággal, amely rejtve maradt – egészen mostanáig.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése