Szerző: Tara Monti
Cím: La mattanza - Sorsforduló
Eredeti cím: La mattanza
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2011
ISBN: 9789632455648
358 oldal
Fülszöveg:
Mindhármuknak mást jelent. A fiú menekül előle, mert önnön sorsát látta meg a véres tengervízben. A lány elébe megy, mert meg akarja érteni. A férfi? Számára a barbárnak tetsző rítus a halálból fakadó élet szimbóluma. De mindhármuk élete gyökeresen megváltozik tőle. A borítékban volt néhány fénykép. Az egyiken az öreg Ris mutatta a Blendének nyár végén megszületett tizedik unokáját, a másikon lelkesen integettek neki cserzett arcú férfiak. Kétségkívül az ő kedvéért készült a csoportkép. Valaki hiányzott róla. Kimondatlan, le nem írt kérdésére Mario rossz helyesírással körmölt levele válaszolt kéretlenül is: Sano már nincs a Szigeten…
A történetről:
Hogy én mennyire utáltam az első oldalakat! Ezt sikerült kiválasztani az év első olvasmányának, bár már a fülszöveg sem volt túl megnyerő számomra. Az első oldalakat olvasva azt gondoltam, ennek nem lesz semmi értelme. Nem is volt még olyan rég, hogy csalódtam egy könyvben, amelynek a szerzője nagy fába vágta a fejszéjét és elvérzett. Azt gondoltam, ez is ilyen lesz.
20 oldal után erősen fontolóra vettem, hogy leteszem, félbehagyom és választok valami másik könyvet az év első olvasásának. Ám adtam neki még egy esélyt, és ettől a pillanattól kezdve átestem a ló másik oldalára: le sem tudtam tenni.
Adott egy lány, Sasha, aki egy rádióműsor vezetője, cikkíró. Egyszer írt egy cikket a mattanzáról, vagyis a tonhalvadászatról, s annyira tetszett az olvasóinak, hogy arra kérték, szánjon rá egy teljes könyvet. Így került egy szigetre, hogy végignézzen egy mattanzát. Itt ismerkedett meg Sanoval.
Emellett Sasha birtokában van egy völgy, melyen intézményt vezet a drogfüggőknek, akik menekülnének a betegség elől. A drogfüggőknek, akik tiszták lesznek, segít beilleszkedni a társadalomba. Ide hozta Nicot, aki kigyógyult betegségéből, jogász lett és nagyon jó barátokká váltak Sashaval.
Na ez volt itt az első 20 oldal. Aztán pedig beindulnak az események, ráadásul több szálon, és amikor már úgy érzed, annyira összekuszálódott az egész, hogy ebből az író nem fog jól kijönni, akkor ő megmutatja a lapjait és rájössz, hogy veszítettél. Merthogy de... hiába keresed a logikai bakikat, ez a történet nagyon össze van rakva, ki van dolgozva. Én már előre megjegyeztem a legapróbb infókat is, hogy a történet elolvasása után beleköthessek valamibe, de nincs mibe. Régen olvastam már olyan könyvet, ahol a szerző a legapróbb kérdéseket, a legjelentéktelenebb mondatokban elejtett félszavakat, a legvékonyabb szálakat is elvarrta. Ez a könyv erőssége és ezért szerettem nagyon.
A karakterek is hamar a szívemhez nőttek, minél többet tudtam meg róluk, annál jobban megkedveltem mindegyiket. Az elején még bosszankodtam, hogy nem kaptam róluk kellő leírást, de ahogy sok minden mást, ezt is finoman, lassan adagolta a szerző.
Minden megtalálható benne, ami egy könyvet jó könyvvé tesz: jóképű pasi, okos nő, furcsa múltak, egy megbízható barát, egy hangulatos hely, bonyodalmak, gyilkosság, szövetségi nyomozók, az ujjlenyomatok hiánya, az egyértelmű bizonyítéknak tűnő trükkök levadászása és megértése, kaland, érzelem, szerelem. Pontosan erre volt szükségem.
Szuper évindítás volt! ♥
Pontozásom:
Borító: 2/5 (borzalmas)
Történet: 5/5
Stílus: 5/5
Karakterek: 5*/5
Nagyon jó volt olvasni ezt az értékelést.Kedvet kaptam a könyv elolvasásához :)
VálaszTörlés